Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 1. szám - Varga Réka: Determinált példázatok (A halál kilovagolt Perzsiából a középkori látomásos irodalmak párhuzamában)
75 Kérdésessé válik tehát, hogy szükséges-e egyáltalán a metafizikus tér a pokol megtapasztalásához? Isten meghagyta Szent Patrik barlangját, mint olyan helyet az emberiség számára, ahol fellebbenhet Mája fátyla, és aki erre vágyik, megláthatja az igazságot. Tulajdonképpen pont erre szolgálnak a Perzsia „férfi” elbeszélőjének rémképei közé bekúszó szociofotók a „fiú” albérleti szobájából. Ezek tulajdonképpen azt implikálják, hogy a pokol jelen idejű, a valóság szerves része, és nem pusztán metafizikus tér. A Perzsia elbeszélője egyetlen rémképnek válik maga is szereplőjévé. Az utolsó, sárga romos várost nem csak látja, hanem bolyong benne. Ennek a leírásnak Szörényi egyértelmű intertextjét fedezte fel Szádek Hedájat Vak bagoly című művében22, ám ez nem zárja ki, hogy a víziót középkori látomásos irodalmak párhuzamában kíséreljük meg értelmezni. Végül a halott várost látta. Nem csak látta: de ott bolyongott a mustársárga házak, félig és teljesen összeomlott házak labirintusában; Á.-t, a feleségét kereste. A menedéket nyújtó szoba, az íróasztal, az óra, a rejtett és el nem rejtett üvegek szintén eltűntek, érezte, mindörökre. Egy percig felülnézetből látta a várost, az előtérben kőcsipkés mellvéd, árkádok, aztán ismét a mellvéd kőcsipkéi félkörben határolnak egy bástyát, amelyet alulról lépcsőkkel lehetett megközelíteni, itt a lépcső által megtört téglalap alakú térség következik, erről ismét lépcső vezet fel a bástyára.”23 Két olyan látomásos kódextöredéket is találtam kutatásaim során, amely a mennyországot aranyvárosként parafrazálja. Az egyik Jozafát királyfi látomása a Kazinczy-kódexben, a másik a Mikházy Szécsi János rettenetes dolga24 című írás Mihály deák kódexében. Ismét egy szép városba kerül, amelynek színaranyból voltak a falai s csodálatos fényesség áradt ki belőle; Ott nagy édes éneklést hallott Jozafát, amilyent halandó embernek a füle még sohasem hallott vala. Ez a boldogoknak helye, mondták neki azok, akik őt kísérték; ő pedig könyörgött nekik, hogy hagyják ott lakozni. De ezek azt felelték neki, hogy sok munka után juthat oda.25 ▼ 22 Szörényi László, Előképek és víziók, Mozgó Világ, 1980/12., 103–105. 23 Hajnóczy Péter, i. m., 224–225. 24 Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók = Mikházy Szécsi János rettenetes dolga. Magyar ritkaságok, szerk. Bella György, V. Kovács Sándor, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1985, 291–303. 25 Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók = Jozafát királyfi imádsága. Magyar ritkaságok, szerk. Bella György, V. Kovács Sándor, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1985, 290.