Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 1. szám - Varga Réka: Determinált példázatok (A halál kilovagolt Perzsiából a középkori látomásos irodalmak párhuzamában)

73

téveszteni őket. Hajnóczy Máriája ehhez hasonlóan, a hagyományos szerepéből kiforgatott, deszakralizált motívum:

Aztán egy nagy kék heverőn látta a Szűzanyát, illetve csak a combjait, fekete harisnyáját és a fekete harisnyakötőt és a fekete, vastag hosszú szárú cipőt, egyik lába lelógott a heverőről, mint a halottaknak. (...) A Szűzanya efféle jóság gyakorlásában kifogyhatatlan volt. Előbb egy fürdőkádban ült, ezúttal ismét pucér testtel, karjait a fűtőtest peremére helyezte, nyivánvalóan abból a célból, hogy formás feneke kidomborodjék a szappanos vízből. Hátra is nézett, mint aki a halált lesi, szája nyitva volt, szemei ártatlanul lángoltak.13

Mária szüzességének megkérdőjelezése szintén olyan tabu, mely Krizsafián György látomásaiban és Hajnóczynál is kulcsszerepet tölt be:

...a hamis ördögnek, a csalás atyjának az érvelése kezdettől fogva hazugságon alapszik, és hazugságot tételez föl. Föltételezi ugyanis, hogy a Boldogságos Szűz Mária, a mi Urunk Jézus Krisztus anyja a szentséges, szeplőtelen szűz, a szeplőtelen szentség anyja tisztátalan, vagy tisztátalan volt.14

Ahogy arra Hoványi Márton is hivatkozik idézett disszertációjában, a blaszfémia jelentős sarokpontját jelenti Hajnóczy prózájának15, de éppúgy megtalálható a középkori vizionárius irodalmakban is. A különbség pusztán az, hogy az utóbbiak narratív kerete feloldja a blaszfémiát, hiszen a gonosz megkísértők szájába adja. Hajnóczy esetében ez a feloldódás nem következik be.

A másik egyértelműen azonosítható motívum a víziókban megjelenő madár alakja. Ezek elsősorban Tar Lőrinc látomásában játszanak hangsúlyos szerepet. A purgatórium bejáratánál a lovagot rikácsoló ragadozómadarak fogadják, hollók, sólymok ölyvek és baglyok, akik a sátán teremtményeiként foglalják el helyüket a purgatórium kapujában. Közülük is a legveszélyesebbként írja le egy madártestű démon alakját. Ama sok gonosz között található egy démon, írül Cornu a neve: szárnyán kívül olyan, mint egy tollaitól megfosztott kócsag, s a tekintetével mindenkit többször is, alaposan megvizsgál. Amikor a szokott ▼

13 Hajnóczy Péter, Hajnóczy Péter összes művei = u.ő., Jézus mennyasszonya, szerk. Mátis Lívia és Reményi József Tamás, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 324.

14 Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók = Krizsafián György látomásai. Magyar ritkaságok, szerk. Bella György, V. Kovács Sándor, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1985, 81.

15 Hoványi Márton, i. m., 155.