Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 6. szám - 100 éve született Vekerdi László - Gazda István: A Tudománynak háza vagyon (De milyen? – kérdezi Vekerdi László)
86 Gazda István A Tudománynak háza vagyon De milyen? – kérdezi Vekerdi László Néhány hónap múlva ünnepli az Akadémia alapítása 200. évfordulóját. Ehhez kapcsolódva nyilván több megemlékező igyekszik Vekerdi László „A Tudománynak háza vagyon” című kötetét is kézbe venni, amelynek alcíméből kitűnik, hogy a kötet a matematika és a reáltudományok (valamint az orvostudomány) Akadémiához kötődő minden fejezetének múltját tárgyalja, hiszen munkájának alcíme: „Reálik a régi Akadémia terveiben és működésében”. És ebben a témában ez az egyetlen átfogó – és nyugodtan mondhatjuk, hogy hibátlan – monográfia az Akadémia alapításától 1945-ig. Megjelenésének története azonban nem ilyen egyszerű, ahogyan az már Vekerdinél megszokott. Vekerdi munkája az 1975-ös akadémiai évfordulóra készült, de az 1945-ig tartó teljes szövege csak 1995-ben jelent meg, oly módon, hogy a rendszerváltoztatást követően, az 1994-ben Szabó Árpád ókortörténész és matematikatörténész elnöki közreműködésével megalakult Magyar Tudománytörténeti Intézet vállalta, hogy mindenfajta cenzúra nélkül közreadja Vekerdi eredeti munkáját, éspedig 1995-ben, a jelen sorok szerzőjének gondozásában. Erről a kötetről írta Bencze Gyula fizikus recenziójában:1 „A kiterjedt és sokéves forráskutatásokon alapuló mű eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves fennállásának alkalmából jelent volna meg. A kézirat bírálói azonban úgy érezték, hogy a mű esetenként meglehetősen kritikus – bár minden esetben tényekkel alátámasztott – hangvétele nem illett egy, a tekintélyes évfordulóról megemlékező ünnepi kiadványhoz. Hasonló módon nehezményezték továbbá a terjedelmes jegyzeteket is. A könyv sorsa tehát megpecsételődött, az Akadémia nem jelentette meg,2 bár állítólag az összegyűjtött anyag egy részét – a szerző nevének megemlítése nélkül (»lakkozottan«) – más kiadványokban azért felhasználták.3 A dolog érdekessége, hogy a négy szakmai lektor (Zemplén Jolán, Szénássy Barna, Szabadváry Ferenc, Antall József) közül egyedül a néhai miniszterelnök ▼ 1 Bencze Gyula, „Milyen háza vagyon a tudománynak? Vekerdi László könyvéről”, Természet Világa: Természettudományi Közlöny 128, 3. sz. (1997): 142–143. 2 Pontosabban: nem jelentette meg ebben a formában az Akadémiai Kiadó, csak erősen lerövidítve, az 1945 utáni időszak anyaga viszont szinte húzás nélkül megjelent. (A szerk. megj.) 3 Talán ilyen volt a tízkötetes Magyarország története sorozat. (A szerk. megj.)
