Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 5. szám - Keresztes Dóra grafikái
89 A biológiai lüktetés a lélegzetvétel és a szívverés ritmusával ruházza fel a mindössze háromperces film képsorait, s ebben a három percben születés és halál, keletkezés és elmúlás polémiája és összekapcsolódása explicitebben jelenik meg, mint Keresztes egyéb animációiban. Ez több eszköznek köszönhető. Az egyik egy sajátos vizuális alakzat: a keletkezés megfelelőjének tekinthető kirajzolódás mellett annak a negatívját, vagyis a fordítottját jelentő eltűnés, elmúlás vizuális effektusát (mondhatnánk, a „kiradírozódást”) is fölfedezhetjük a filmben. Ennek jegyében a létesülő-alakuló formák visszahullnak a semmibe, az ürességbe.22 A formák eltüntetése mellett a másik emblematikus elem a mitikus uroborosz, vagyis az önmaga farkába harapó kígyó szimbólumának a megidézése. Ez azért is olyan fontos, mert nemcsak mint képeken látható alakzat tűnik fel, de a filmkompozíció szervezőelvévé is válik: a zárás ugyanis – a De Profundist mintegy keretezve – megismétli a nyitány képsorait, de ellenkező irányban, megfordítva, ekként a film vége a semmibe viszszahullás elkerülhetetlenségét énekli meg. Így tehát kettős szinten tapasztalhatjuk a körforgást: egyfelől a vizuális motívumok jelképezik, másfelől maga a filmszerkezet is azt modellezi. A magyar animációban mások is készítettek szép filmeket az örök körforgás megjelenítésére, s mindegyik meglehetősen egyéni variációt dolgozott ki rá. A Sírj! (Orosz István, 1995), a Balansz (Ulrich Gábor, 2016) vagy a reMake (Klingl Béla, 2018) vízióihoz képest a De Profundis tűnik a leginkább lecsupaszítottnak, a legsűrítettebbnek. Gyermekdalok, imádságok A 2010-es évek során két Keresztes Dóra-animáció készült, mindkettő a Kecskemétfilmnél: Eszterlánc (2014), Világnak virága, virágnak világa (2017). Mindkét alkotás továbbviszi a Garabonciákra és a Mosolygó szomorúfűzre jellemző telített – üres felületeket nem tartalmazó – képvilágot, továbbá mindkettő hangsávja szövegeket is felhasznál a fülbemászó (ezúttal is Kiss Ferenctől származó) muzsika mellett. Az Eszterlánc gyermekdalokat, mondókákat, kiszámolókat és halandzsaverseket zenésít meg (az éneklés a Holdasfilm távoli párjává avatja a művet), míg a néprajztudós Erdélyi Zsuzsanna emlékének ajánlott Világnak virága, virágnak világa archaikus népi imádságok – Molnár Piroska által megszólaltatott – füzérére épül (szöveghasználatának ily módon a Garabonciákkal adódik – ugyancsak lazább – párhuzama). ▼ 22 Ezt a képalkotási, „morfolódási” módozatot Richly Zsolt tanította is MOME-s óráin. Vö. Viland: Keresztes Dóra: A lelkiszellemi munka összefonódik...
