Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 1. szám - Mánya Kristóf: A kör vége; Pásztorálom; Hyeronimus jegyzete (versek)
31 Mánya Kristóf A kör vége úgy kezdődik el mindig hogy a sötétben motyogsz formátlan szavakat és a fény pengéit nézed magad előtt a deszkaajtó hasadékaiban úgy kezdődik el mindig hogy kivágódik az ajtószárny és ki kell lépned a fénybe roncsolt testek közé tébolyult tömeg nehezedik rád lírajáték és fehér virágszirmok tajtékkal kezdődik és öntudatlansággal esetlen kardcsapásokkal magad körül szemed bekötözve de a küzdelmet folytatni kell amíg külön nem válik mozdulataidban az örvénylő tenger és külön egy lebegő szikla Pásztorálom már álomba szuszogta magát a világ a völgyben a falu a birkanyáj a kutya mellettem amikor kúszni kezdtem láttam egy fehéren izzó követ kicsit lejjebb a mező szélén a magányos kőrisnél és amikor odaértem mellé éreztem forróságát tudtam egyből egy csillag zuhant a földre azért hát nem tétlenkedhettem köpenyembe csavartam elindultam vele sokáig tartott mire felismertem nem is tudom merre van a helyes irány azért nem álltam meg még mert tudtam mindent a helyére kell illeszteni csak mentem
