Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Tóth Roland animációs filmjelenetei (A címlapon: Bela)
jának fontos részlete Drakula hajóút]a Várnából Whitbybe, amelyet eltérő súllyal vittek filmre az egyes adaptációkban - különösen E W. Murnau és Werner Herzog Aos/emtu-filmjeiben vált emblematikussá.13 Ebben a hátborzongató eseménysorban a vámpír elfogyasztja a hajó legénységét; ez a részlet a Beában tökéletesen megfeleltethető Lugosi egykoron valóban viharvert amerikai hajóutazásának felidézésével.14 A feszültségkeltés és a képen kívüli vérengzés (a támadó árnyék, az üvöltés), valamint a sejtetés (Lugosi a szekvencia végén egyes-egyedül álldogál New Orleans kikötőjében) összjátéka révén ez az egység akár egy kisebb kirakósként is aposztrofálható a nagyobb puzzle-ben: fejben rakhatjuk össze, hogy ugyanaz történt a hajón az animációban, mint a regényben és annak filmadaptációiban. Az utolsó előtti epizód átmenetileg tartózkodik a vámpírmotívumok folytatásától a befejező jelenet ok-okozati megalapozása érdekében: Lugosi ekkor kap meghívót Hollywoodba, a Universal stúdióba - egy bizonyos szerep eljátszására. A fináléban Lugosi Drakulaként, köpönyegben sétál le a kastély lépcsőjén, hogy a tágra nyílt szemű, megborzongó stáb előtt kimondja: „I am Dracula.” („Én vagyok Drakula.”) Tóth Roland filmje ebbe a pillanatba sűríti a Drakulaként színre lépő Lugosi Béla delejező hatását, amelyről Király Jenő a következőket jegyezte meg: „Ha nem volna varázsló, akkor is csak neki [Drakulának] lenne varázsa. Ez a nagyszabású varázs új Murnau művéhez képest Tod Browning filmjében, aki maga sem tagadja meg Drakulától csodálatát, amely azután a mai napig egyre nő a filmrendezőkben.”15 A befejezés egyrészt egy lineáris folyamat betetőzése, hiszen minden korábbi elem afelé mutat, hogy Lugosi Drakulává lényegül - arra rendeltetett, hogy magára öltse a fővámpír alakját. De értelmezhető körkörös narratív megoldásként is, amennyiben szimbolikusan visszatérünk az erdélyi nyitó jelenethez, amikor is a gyermek Lugosi, miután a templomtól elfordul, vágyakozva nézi a hegytetőn magasló, telihold fényével megvilágított - talán vámpírlakta? - kastélyt. Negyven év múltán a filmstúdióban felépített erdélyi kastély uraként lép színre: egykori vágya beteljesült. Akárcsak Istók, vissza- és hazatér a történet végén; csak míg a vad gyerek ténylegesen, addig Lugosi jelképesen. Tóth Roland animációja nem csak azzal teremt dupla fedelű konstrukciót a Be/úban, hogy az életrajzot a vámpírmitológia szűrőjén át láttatja-értelmezi, de formanyelvi, illetve mediális értelemben is határozottan reflexív módon közelít a témához. A rendezői koncepció alapvető része volt, hogy az élettörténet mellett-mögött kirajzolódjék a BeHban a film történet, legalábbis a filmforma válto▼ U Lásd Stoker, Bram: Drakula. Ford. Sóvágó Katalin. Budapest: Európa Könyvkiadó, 200Ó. 95-99. Ezt az egyetlen fejezetet alapul véve készült nemrég egy adaptáció: André 0vredal: The Last Voyage of the Demeter (2023). 14 Lásd Nagy: Lugosi Béla. 43-44. 15 Király: A film szimbolikája II/i. 176. 98
