Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 2. szám - Jaroslav Hasek: Boszniai szamárhistória; Bogumirov, a szerb pópa és Iszrim mufti kecskéje; A révnél; A Hegyalja lejtőin; A felderítő út (Száz Pál fordításai)

te az öreg Haszárt? Koriha találkozott a falu végén Haszárral, aki szénát vitt a hátán. Haszar pihent, a teher túlságosán súlyos volt az öregnek. Koriha hallotta a zihalasat, és kinevette: »Kevés szénát bírsz, Haszar, ennyiből jól sem lakna!.« Mire Haszar: »Koriha, azt jövendölöm neked, hogy te leszel a következő Gabory. Ismered Gáboryt Magasaiból?«

Mindannyian nevetni kezdtek, Gáboryt kivéve, aki zsebében a bicskája után kutatott.- Holnap reggel megtanácskozzuk végre - szól a polgármester - hogy hol kezdjünk el szüretelni. Ma már túlságosan későn van.

Valóban késő volt, mert mire elhagyták a polgármester házát, vörös izzást vettek észre fent a szőlőhegyen, amely egyik helyről a másikra ugrált. Egy pillanat múlva pedig már a szőlős teljes hosszában láthatták a tűz vörös csíkját, s mire magukhoz tértek a megdöbbenésből, a szél az égő mező és száraz levelek szúrós szagát sodorta feléjük.

Abban az esztendőben Magasálon félig sült szőlőt szüreteltek.

Eredeti cím: Na svazích v Hegyalye. Első közlés: Ilustrovany svét, 1^04. június y

A felderítő út

Nem sokkal azelőtt, hogy az uralkodó az okkupáit tartományba utazott, a politikai rendőrség tartományi részlege kiküldte Vojoviéot, a boszniai hivatalnokot, hogy nyomozza ki a Bosnyákbród - Mostar vasútvonalon fekvő Sibak városka ellenzéki polgármesterének viszonyulását a dologhoz.

Vojkovié falusi népviseletet öltött, és afelől faggatózott, hogy hova jár Bozetié polgármester borozni, majd odament.

Leült Bozetiécsel szemben, s miután megivott fél liter bort, némi dohányt kérve tőle, beszédbe elegyedett vele.- Azt mondják, hogy Ferenc József Hercegovinába megy - Mondta lassan.- Igen - felelte Bozetié polgármester - Ismailié bég is erről beszélt, amikor a kávénkat ittuk Govarivnál, a töröknél.- Áldja meg az isten jó egészséggel - mondta Vojovié.- Tartsa meg az isten - szólt Bozetié - állítólag már teljesen ősz a mi cárunk.- Nos, hát megőszült. Voltak a háború előtt... - kezdte Vojovié - tudod, vám nak testvéreink Szerbiában...- Ugyan tévedsz, nincs énnekem semmiféle testvérem Szerbiában, Jovanoviónak vannak testvérei Szerbiában, a sibaki szíj jártónak. Az egyik szintén szíj jártó Kragujevacban, a másik meg cukrász Belgrádban.

Vojovié az ajkába harapott. - Nem, én nem a vér szerinti testvéreinkre gondoltam, hanem a nyelv szerintiekre. Bozetié azonban legyintett: - Még egyszer 16