Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 11. szám - Buday Bálint: A Szerző feltámadása (Beszédpozíciók és értelmezési stratégiák Tandori Dezső önkommentárjaiban)
102 ebben nem tévedek, e munka értéke abban áll, hogy rámutat, mily kevés történt azzal, hogy a problémák megoldódtak.”44 ▶ Az önkommentár szövegtípusának egyik legizgalmasabb – és talán nem is csak a magyar irodalomban egyedülálló, ennek ellenére mégis meglepően csekély kritikai visszhangot kiváltó – szövegegyüttese 2009-ben, Tandori Dezső Töredék Hamletnek (a továbbiakban: TH) című első kötetének negyvenéves jubileumára a Kláris és a Q. E. D. kiadók gondozásában jelent meg Két és fél töredék Hamletnek címmel.45 A kötet különlegessége egyrészt abban áll, hogy Tandori a teljes első kötetét végigkommentálja benne oly módon, hogy az 1968-as Töredék Hamletnek versei az oldalpárok bal, a kommentárok pedig a jobb oldalára kerülnek,46 másrészt pedig abban, hogy maguk a „kommentárok” is versek. A párversekre (az egyszerűség kedvéért – Tandori nyomán47 – a továbbiakban: „második töredékre”) vonatkozó műfaji megnevezés idézőjelezése ugyanakkor mindenképp indokolt, hiszen – bár a többségük valóban a szó szoros értelmében a TH verseit kommentálja – a korpusz mind a szövegek műfajiságát, mind pedig a TH verseihez való viszonyát tekintve meglehetősen heterogén: a kommentárversek mellett stílusimitációk és Tandori aktuális (negyven évvel későbbi) stílusára áthangszerelt „átiratok” is szép számmal szerepelnek a kötetben,48 ugyanakkor mindezzel együtt is a ’68-as kötetre direkt módon reflektáló versek túlsúlya, de még inkább maga a kötetszerkezet azt az olvasatot erősíti, amely a második töredéket a TH szövegeire való reflexióként tekinti. A kötetről megjelent recenziók, illetve Bedecs László Tandori életművének revideálását sürgető Sehová jutni című esszéje a kötetet leszámolásként,49 kultuszrombolásként,50 a régi és az új versek versenyeztetéseként értékeli.51 Bár kétségtelen, hogy a „kommentár-verseknek” valóban gyakori fordulata a „Zsengénél több▼ 44 Ludwig Wittgenstein, Logikai-filozófiai értekezés, ford. Márkus György, Akadémiai, Budapest, 1989. 45 Tandori Dezső, Két és fél töredék Hamletnek, Budapest, Kláris–Q. E.D., 2009. 46 Amivel nem mellesleg az elemzett 1978-as esszében – igaz, az Egy talált tárgy megtisztítása című kötetre vonatkozó – megfogalmazott elképzelését sikerült megvalósítania, mely szerint „a magyarázatot, rövidebbre fogva, akár a verssel szemközti oldalon is el tudná[m] képzelni”. Tandori, Mi mondható... (I), 77. 47 „A »második töredék« szerzője (a régi) megy...” Lásd: Tandori, Két és fél töredék..., 89. 48 Gondolok itt például a rajz- és képversekre: A Feladvány (23.), [Van-e megszakadó] (25.), Hérakleitosznak erre van... (27.), Két csodálatos halászat (29.), A súgó (I) (43.), A súgó (II) (45.), Itt: váratlanul (103.), A tér átváltozása (107.), Az ember (177.), Duchampöröknap (183.) 49 Ács Pál, Ne bántsd a Hamletet! (Tandori Dezső: Két és fél töredék Hamletnek), Magyar Narancs 2009/17. 50 Ferencz Győző, A költő újraszüli önmagát (Tandori Dezső: Két és fél töredék Hamletnek), Népszabadság 2009/3, 142. 51 Bedecs László, Sehová jutni, Jelenkor 2018/12, 1397.
