Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 11. szám - Beke József: Arany János verselésének egyéni sajátosságairól
41 Kiderül, hogy először a Toldi szerelmében fordulnak elő ezek a szóalakok. Csakhogy e művének megalkotása igen hosszú időt vett igénybe. Fia, Arany László szerint még az 1848-as forradalom idején belefogott, többek között Petőfi biztatása nyomán is, aki a már készen lévő Toldira és Toldi estéjére célozva a Toldi-téma „derekát”, tehát a hős életsorsának középső idejéről szóló részt hiányolta. Azt is tudjuk, hogy ezt a „középső” részt a költő többször elkezdte, többször abbahagyta, majd az 1860-as évek elején teljesen újrakezdte. (A mű első változatai Daliás idők I; majd Daliás idők II néven szerepelnek az összes művek kiadásaiban. Ezeknek nyomtatott szövegében nincs egyetlen lessz szóalak sem!) A végső megfogalmazás címe: Toldi szerelme, ennek a befejezéséhez ezt írta: „Vége 1879. május 15-én.” Mivel a Daliás idők I és II szövegeiben nincs LESSZ szóalak, ebből az következik, hogy a végső változat készítésekor kerültek bele a Toldi szerelmébe a „helyesírási hibás” LESSZ alakú szavak. Ennek a ténynek jelentősége van abból a nem elhanyagolható nézőpontból, hogy amikor ezt a művét véglegesíti a költő, akkor már nem tanár Nagykőrösön, hanem szerkesztő, majd akadémiai hivatalnok a fővárosban, de mindenekelőtt nagy tekintélyű KÖLTŐ! Időben visszafelé nyomozva kiderül az, hogy a Nagykőrösön 1851-ben befejezett művében, A nagyidai cigányokban még nincs egyetlen lessz szóalak sem, csak lesz. Annak ellenére írom ezt, hogy az Arany-szótár készítése során több olyan „Arany János összes” nevezetű verskiadás megfordult a kezemben, amely A nagyidai cigányok szövegének egy bizonyos helyén lessz szóalakot tartalmaz. Csakhogy akkor is előttem volt, és ma is itt van e mű kéziratának nagykőrösi kiadása, és abban a kérdéses helyen világosan olvasható: lesz. Ugyanis a költő halála után özvegye a nagykőrösi gimnáziumnak ajándékozta az ottani működése idején alkotott művek kéziratait, ezek pedig egy évszázad után Nagykőrösön megjelentek úgynevezett fakszimile, tehát hasonmás kiadásban, szép könyvként: Az Arany János Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteménye 1. Arany-kéziratok. Nagykőrös, 1986. (Az igényes kiadás a kecskeméti Petőfi Nyomdában készült.) Így tehát bizonyos lett számomra, hogy Arany költői pályájának elején még nem fordul elő a kérdéses szabálytalan lessz szóalak. Sőt! Igazán teljesen bizonyos ebben csak akkor lehettem, amikor erre különösen fontos és döntő, mert versben lévő(!) bizonyítékot is találtam, mégpedig a következő, időponttal is rendelkező adatot: Nagykőrösön 1855-ben írta A vén gulyás temetése című versét, ugyanis „Marci bácsi” halála és különösen nevezetes, országos hírű, pompás temetése ebben az évben volt. A vers így kezdődik: Viszik Marci bácsit, nem is hozzák vissza, Hova ő most indul, nem csekély út lesz a!
