Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 10. szám - Két végtelen között az ember (Patkós András akadémikussal Staar Gyula beszélget)
54 fázisátalakulásoknak a tanulmányozása töltötte ki az életemet, bizonyos mértékben a mai napig is. Kezdődött a kvarkok közötti erős kölcsönhatás változásaival, a kilencvenes évek közepén, majd folytatódott a Higgs-féle kondenzátum elpárolgásából származó következmények kutatásával, német és magyar kollégáimmal együttműködve. A gyorsulva táguló univerzumunknak korai, forró szakaszában más volt az alapállapota, mint amit ma észlelünk. Az átmenetet kellene megértenünk, földi kísérletekkel, kozmikus megfigyelésekkel igazolnunk. A földi óriás részecskegyorsítókban egyre nagyobb energiakoncentrációval folytatják az erre irányuló kísérleteket. Mivel a világegyetem lehűlésével ez a folyamat ellenkező irányban zajlik, a földi kísérletek információkat adhatnak a korai, forró univerzum megértéséhez. Az igazi csodát én abban látom, hogy amíg a részecskefizika időskálái iszonyú rövidek, hogyan lehet az, hogy a 13-14 milliárd éves világegyetemben fennmaradt a vákuumnak nevezett alapállapot. Hogy van az, hogy nem bomlott el? Az alapállapot stabilitási korlátainak megértése egyike a számomra jelenleg legérdekesebbnek tűnő feladatoknak. – Térjünk akkor vissza az emberi léptékű világunkba. 1974-ben lettem a Természet Világa tudományos ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője, s igyekeztem a rám bízott tudományterületek – matematika, fizika, csillagászat, űrkutatás, műszaki tudományok – művelőinek legjobbjait megnyerni szerzőinknek. Ettől kezdve világvonalaink hosszú ideig egymás mellett futottak. – Nagyon élesen emlékszem a kezdetre. Sosem gondoltam arra, hogy tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozzam. Az indítás egyértelműen neked tulajdonítható. – A Központi Fizikai Intézetben dolgozó sógorom, Solt Gyuri adta kezembe a Physical Review Letters 1975. augusztus 25-i számában megjelent közlemény fénymásolatát, amiben a mágneses monopólus detektálásáról tudósítottak. Azt mondta, az ELTE Atomfizikai Tanszékén Marx György tehetséges fiatalokat gyűjtött maga köré, egyikükkel íratni kellene erről cikket. A neved említette. Rábeszéltelek, s te megírtad, hogy a tudomány akkori állása szerint mit kell tudnunk a mágneses monopólusról. Cikked a Természet Világa 1975. novemberi számában jelent meg. – A mágneses monopólus detektálása vélelmezett felfedezés volt, ami később nem nyert megerősítést. Egy fantasztikus élmény miatt mégis megmaradt bennem ez az emlék. Akkor az atomfizikai tanszék adjunktusaként fizikus hallgatóknak elektrodinamikai gyakorlatot vezettem, ahol a Maxwell-elméletbe hipotetikus lehetőségként beilleszthető mágnesesen töltött részecske. Az egyik gyakorlat végén odajött hozzám két diák, hogy olvasták a cikkemet a Természet Világában, megtenném-e, hogy beszélek kicsit többet is a mágneses monopólusról. Haszonelvű, becsvágyó