Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 10. szám - Két végtelen között az ember (Patkós András akadémikussal Staar Gyula beszélget)
41 Két végtelen között az ember Patkós András akadémikussal Staar Gyula beszélget „A fizika azon fejezetének, amelyben dolgozom, számomra az a legfontosabb fejleménye, hogy értjük, miként lehet matematikailag ellentmondásmentesen a »semmiből tetszőleges számú és különböző új (mikro)világot teremteni«. Ennél szélesebb kutatási területre soha nem merészkedtem, gyönyörködöm a létezhető Univerzumok sokféleségében.” (Mondatok az új akadémikusként bemutatkozó írásából. Magyar Tudomány, 2001. 11. sz.) – Az egyik országos napilapunk hatvan évvel ezelőtt tanulmányiverseny-nyertes középiskolás diákokat szólaltatott meg. Az összeállításnak Belépőjeggyel az egyetemre volt a címe. Ebből idézek: „– Kémikus lesz? – A fizika érdekel, azon szintén indultam, és tulajdonképpen abból szerettem volna helyezést elérni. Ez a kémia véletlen volt. A kémiai téma ugyanis csak a fizikai vonatkozása miatt ragadott meg. – Tehát fizikus? – Nem biztos. Még van egy évem érettségiig, és az irodalmat is nagyon szeretem, főleg az elbeszéléseket.” – Neked tudnod kell, ki volt az a 17 éves diák, aki akkor még nem döntötte el, hogy mi legyen. – Sejtem, mivel engem kérdezel. Velem készíthették ezt a rövid interjút, de azóta kiesett az emlékezetemből. – Akkor mondok még egy információt. A diák, aki így válaszolt, A Mengyelejev periódusos rendszer atomszerkezeti megvilágítása című dolgozatával a kémiai első díjat szerezte meg. – Most már egészen biztos, hogy én voltam az. – A fizikus pályát választottad. Miért volt ez kérdéses számodra? – Diákkori önmagamra úgy emlékszem vissza, mint a jó tanulóra, aki mindenben igyekszik elérni a tanárai várakozásának megfelelő szintet, akinek színtiszta ötös a
