Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
33 jelent elbeszélés nem előzmény nélküli, mivel szoros kapcsolatot mutat két első beszélyének 11 megszólalásmódjával. 12 Ibolyák Az Ibolyák-füzet már-már romantikusan hányattatott sorsa csak még inkább meg erősíti a Petőfi személyét övező „mitológiát”: Dr. Mészáros Vince muzeológus és művelődéskutató 1970-ben vásárolta meg a kéziratot mint 19. századi másolatgyűjteményt. Eredetét nem kutatta; csupán halála után, a hagyaték rendezése során derült fény a füzet értékére 1996-ban. Verses füzetek nyomtatásra való előkészítése az Ibolyák éhoz hasonló módon (címlappal, mottóval és tartalomjegyzékkel is ellátott tisztázat) nem volt egyedülálló Petőfi pályájának korai szakaszában, több hasonló tervezett kötetről és tisztázatról tudunk.13 Az Ibolyák -füzet 1843-ban, valószínűsíthetően Kecskeméten keletkezett január 25. és március 5. között,14 kiadót azonban Petőfi nem talált az anyag megjelente téséhez. Ebben az időszakban Petőfi Szuper Károllyal játszott Székesfehérváron, majd Kecskemétre utazott a társulat.15 Az Ibolyák kötet öt korábban ismeretlen verset (Engesztelés , Népdal , Pál-napkor , Disznótorban és Színésztársamhoz 16 ); a már ismert, azonban Petőfi életében nem publikált Első dal című verset, 17 valamint két ▼ 11 Tanulmányomban a beszély szót az elbeszélés, novella szinonimájaként használom Bajza József tanulmánya alapján: Bajza József, A’ román költésről: Töredékek , Kritikai Lapok III. (1833), 5–64. A magyar nyelv történei-etimológiai szótára a beszély szóra szintén a novella szinonimájaként utal, Bajza említett művét nevezve meg eredetként. Vö.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I., szerk. Benkő Loránd, Bp., Akadémiai, 1967, 289. 12 Kerényi, Petőfi Sándor élete és költészete , 172. 13 A Kerényi Ferenc által szerkeszett Petőfi-kritikai kiadás számol be Szuper Károly és Orlai Petrics Soma visszaemlékezései alapján Petőfi ezen terveiről. Szuper naplójában említi, hogy segített Petőfinek a versek válogatásában: „Ma áthozta hozzám Petőfi összeszedett verseit, s én kiszemeltem közűlök nehány szavalni valót...”; Ezzel egybevág Orlai Petrics Soma kéziratban maradt (OSZK Kt. Fond VII/152.6) adatközlése, melyet Gyulai Pálnak küldött: „...játszott többi közt Fehérváron Borostyán név alatt, s már ekkor szándékában vólt egy kis füzet költeményeit kiadni.” – mindkettőt idézi Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor, Összes költeményei (1844. szeptember – 1845. július), s. a. r. Kiss József, Kerényi Ferenc, Martinkó András, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán, Bp., Akadémiai, 1997 (Petőfi Sándor Összes Művei, 3), 183. Petőfi kötetkiadási terveiről Jókai Mór is megemlékezik Bölcs bolondságok című tárcanovella-sorozatának XVI. részében: „Egy zimankós deczemberi estén épen azon tanakodtunk Petőfivel, hogyan kellene ezen az olympi nyomoruságon tisztességes uton segiteni? Nem lehetne e valami irodalmi merényletet elkövetni? Teszem föl: kinyomtatni egy füzetkét s azzal a kecskeméti ismerősöket megadóztatni. Hozzávaló anyag lett volna elég. Petőfinek voltak versei; nekem is volt egy novellám; a mit rendelkezésre bocsátottam. De hol a nyomda-költség? Itt a bökkenő.” – Jókai Mór, Petőfi mint színész , Az Üstökös, 1847. okt. 3., 490. Petőfi önálló versesfüzet kiadására való törekvéseiről bővebben ld: Kiss József, Petőfi kísérletei önálló versfüzet kiadására; versös z szeírások (1839–1843) = Petőfi Sándor, Összes költeményei (1838–43) , s. a. r. Kiss József, Martinkó András, Bp., Akadémiai, 1973 (Petőfi Sándor Összes Művei Kritikai kiadás, 1), 133–137. – Ez a tanulmány még nem tud az Ibolyák létezéséről. 14 Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor: Ibolyák , ItK, 1998/3–4, 579. 15 Hatvany Lajos, Így élt Petőfi, Bp., Akadémiai, 1967, I. 413. 16 A verscímeket a kézirat alapján közlöm. 17 Az Első dal című verset már Hatvany is említi, két kéziratban is fennmaradt. Petőfi 1848. március 5-i leveléhez mellékelve elküldte a verset Szeberényinek, majd március 14-én Bajza Józsefnek is, de egyikük sem tartotta kiadásra méltónak. Vö.: Hatvany, i. m ., 413. A verset először kötetben 1874-ben publikálták. Vö.: Kiss , i. m. , 394.
