Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 3. szám - Rigó Róbert: Egy betiltott antológiáról (Ifjúság királya, szerkesztette: Pintér Lajos)
21 szerkesztette Radnóti Miklós válogatott verseskötetét, ami szintén a Magyar iroda lom gyöngyszemei sorozatban jelent meg, 50 ezer példányban. A kötethez előszót, utószót írt, jegyzetapparátust készített. Ezek után kereste meg a Móra Kiadó, mert az antológiának jó volt a szakmai-kritikai visszhangja, ezért új feladattal szeretnék megbízni. Pintér Lajos rögzítette, hogy 1979 elején „a kiadó vezetőségével, a felelős szerkesztővel együtt” dolgozták ki az Ifjúság királya című tematikus antológia tervét. Ezt követően eljuttatta hozzájuk a kötet koncepcióját és a tervezett tartalomjegyzéket. A kiadó ebben a munkában mindvégig támogatta, ő az egy évig tartó munka után, 1980 elején adta le a kötet kéziratát. Mivel mindvégig a tervek szerint dolgozott, nem értette, hogy miért bontották fel a szerződését esztétikai és ideológiai okra hivatkozva. Pintér Lajos ezt követően sorra vette a kiadó által felvetett indokokat a kötettel szemben, és igyekezett azokat tételesen megcáfolni. Először arra reagált, hogy a tervezett kötetben „túl sok a rossz vers” és az esztétikai szemlélet „dilettáns”. Azzal érvelt, hogy mind a klasszikus költők, mind a kortársak vonatkozásában elsősorban olyan reprezentatív antológiákból2 válogatott, amit a kiadó kért tőle. Ezt követően a koncepcióbeli és ideológiai hiányosságokra válaszolt. Rögzítette, hogy a célja a költő személyisége kiteljesedésének bemutatása volt, amit Király István3 dolgozott ki a marxista szemléletű Ady Endre monográfiájában. Király István Ady életművét négy korszakra tagolta: az első az érzelmi forradalmiság, esztétizálással és lázadó szerelemmel; a második a meggyőződéses forradalmiság, a vágáns életforma, a magány és a küldetéstudat; a harmadik a plebejus-népi forradalmiság gondolata, a néphez való közeledés korszaka; a negyedik a valóság forradalmisága, a filozófiai-gondolati teljesség időszaka. Pintér Lajos ezt a költői fejlődésmodellt az „egész magyar költészet fejlődéstörténetére” érvényesnek tekintette, ezért az ifjúság tematikájú antológiát ezekre a „korszakokra” igyekezett felfűzni. A válogatás első korszakának illusztrálására az ifjúságot, az életet bemutató motívumverseket és a lázadó szerelem verseit gyűjtötte össze. A második tematikus egységbe a fiatalság történelmi útkeresésének és életformájának a bemutatását ábrázoló versek kerültek, a 18. századi diákdaloktól egészen a hetvenes évek végéig. A harmadik ▼ gyöngyszemei című sorozatok fűződnek a nevéhez. Sokat tett a fiatal költők sikeres indulásáért. 1977. október 6-án hunyt el Budapesten. Számos kiemelkedő gyermekirodalmi művet alkotott: Az égigérő fa (1946), Az erdő (1951), Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról (1956), A zsiráfnyakú cica (1974), Kormos István versei (1979), Mese a két kicsi ökröcskéről (1987). https://mora.hu/ alkoto/kormos-istvan (Letöltés ideje: 2023. január 6.) 2 Részletesen felsorolta ezeket: Hét évszázad magyar versei 1970-es és 1978-as kötetei, a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozat, a Tengerlátó és a Madárúton című antológiák, amelyek az előző években jelentek meg. 3 Király István 1921 . július 15-én született Ragályon. Irodalomtörténész, Ady Endre -szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1949-től az ELTE Irodalomtörténeti Tanszékén oktatott, majd 1957-től a szegedi egyetemen . 1960-ban vissza került az ELTE-re, a XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken lett egyetemi tanár, majd tanszékvezető. Budapest en hunyt el 1989 . október 19-én. 1953–1956 közt a Csillag folyóiratot, 1962–1969 között a Kortárs , 1970–1989 között a Szovjet Irodalom című folyóiratot szerkesztette. Fő kutatási témája Ady Endre volt. Fő műve: Ady Endre I–II. Magvető Könyviadó, Budapest, 1972.
