Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 1. szám - Gönczi Gergő: Petőfi Sándor és az 1848. évi szabadszállási választási botrány iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban

45 közgyűlés a Kiskun Kerületben tartandó országgyűlési választást 1848. június 15. napjára írta ki szülővárosában, Szabadszálláson. Így Nagy Károly a szabadszállási tisztviselőkkel és biztos választóival a zsebében a választás egyértelmű esélyesének számított. A rivális köréhez képest Petőfi Sándor tábora eléggé elszigetelt és szervezetlen volt. Legfőbb hívei a Kiskun Kerület politikailag tapasztalatlan, polgárosodást és reformokat támogató redemptusai és irredemptusai közül kerültek ki, akiknek többségét Bankós Károly igyekezett összefogni Kunszentmiklóson.16 Valószínűleg voltak még hívei Kiskunlacházán és Fülöpszálláson is.17 Utóbbi helyen Petőfi egy másik barátja, Bacsó János volt a református segédlelkész, aki minden bizonnyal prédikált gyülekezetének a költő érdekében. Bacsó valószínűleg még június elején értesülhetett Petőfi indulási szándékáról az országgyűlési választáson, miután hírét vette Kunszentmiklósról és Szabadszállásról A kis-kunokhoz osztogatásának, és ekkor kezdhetett önállóan, a költő tudta nélkül kampányolni Fülöpszálláson. A szervezetlenséget és az együttműködés hiányát jól bizonyítja Petőfi Sándor 1848. június 30-án írt levele Bacsó Jánosnak.18 Ennél is meghökkentőbb bizonyíték Bankós Károly Kunszentmiklóson, 1898. január 5-én kelt levele, amelyben köszö­netét fejezte ki Szilády Áron halasi református lelkésznek az Irodalomtörténeti Közlemények azon számáért, amelyből tudomást szerzett végre Petőfi Sándor fülöp ­szállási barátjáról.19 Az, hogy Bankós Károly csak 50 évvel a botrányos választás után, 1897/1898 körül tudta meg Bacsó János nevét, egyértelműen igazolja az összehangolt együttműködés teljes hiányát a Petőfi-támogatók között a kampány és a választás alatt, illetve (mint látni fogjuk) a választást követő fellebbezési időszakban. Úgy vélem, ebben a helyzetben Petőfi Sándor felelőssége megkér­dőjelezhetetlen: nem csak rossz anyagi körülményei, hanem a politika terén való tapasztalatlansága rovására is írható, hogy nem járta be alaposan a választókerü­letbe tartozó településeket, és nem fogta össze legalább levelezés útján támogatóit. Petőfi 1848 júniusának elején utazott a választókerületbe kampányolni A kis­kunokhoz kiáltványával, amelynek egyik eredeti nyomtatványát a Bács-Kiskun Megyei Levéltár őrzi.20 A költő csak Kunszentmiklóson és Szabadszálláson osztot ­▼ 16 Bankós Károlyt május 23-án választották meg tanácsnoknak, gyámatyai és kórházi pénztárnoknak Kunszentmiklóson. MNL BKML V. 355. a Tanácsülési jegyzőkönyv 1848/No. 108. 69. 17 Marczius Tizenötödike , 1848/82. szám (1848. június 19.); Pesti Hírlap , 1848/87. szám (1848. június 21.) 18 „Végtelenűl sajnálom, hogy nem tudtam, miszerint te jelenleg Fülöpszálláson lakol. Hiszen ha én ezt tudom, bizonyo­san meglátogattalak volna. Át akartam én oda rándulni Szentmiklósról, de mondok: kihez menjek, mikor egy ismerősöm sincs ott?... akkor mindenesetre sok máskép történt volna...” PSÖPML 286–287. https://mek.oszk.hu/05900/05911/05911.pdf (Megtekintve: 2022. szeptember 3.) 19 MNL BKML XV. 11. 8/2. 20 MNL BKML IV. 1604. VIII. 51.

Next

/
Oldalképek
Tartalom