Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Bíró-Balogh Tamás: József Attila idézett idézete (Egy vendégkönyvi bejegyzésről)
43 kedvéért, olykor székelynek hirdette magát”36 – és ez csak egyetlen funkcionális oka a költői csúsztatásnak. De mit tudhatott ebből a korabeli olvasó, és konkrétan a Háromcsőrű Kacsa asztaltársasága? Röviden: mindent. József Attila több interjúban is foglalkozott származásával és szülei sorsával, a családot elhagyó apjára is mindig külön kitért. Az Amerikába utazó apa képe a családi mitológia része volt; de ismeretes, hogy József Áron valójában Romániába ment (vissza). És ezt a költő ekkor már tudta, sőt: bárki tudhatta, hiszen Molnár Tibor korábban már idézett interjújában, 1936 nyarán a költő erről is beszélt.37 A kérdező, aki a beszélgetés tematikáját éppen A Dunánál köré szervezte, sorra vette a vers főbb témáit. Az életrajzi vonatkozások kapcsán József Attila ezt mondta: „Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az... Két és féléves voltam, amikor apám Budapestről kivándorolt Braiába. Ott is maradt s azóta sohasem láttam.”38 Braira (vagy másképp: Brajla) egy délkeleti romániai város – ami az addigi Amerika-narratívával szó szerint ellentétes irányban van. (És hogy még összetettebb legyen a kérdés: egy ekkor írt, cím nélküli, életében publikálatlan versét így indítja a költő: „Csak most értem meg az apámat, / aki a zengő tengeren / nekivágott Amerikának.” Azaz poétikai-kompozíciós okokból itt ismét eltért az empirikus életrajzi realitásoktól.) Ugyanakkor nem is kellett az empirikus szerző életrajzi tényeit vagy a különböző időkben adott interjúk közti önellentmondásokat ismerni ahhoz, hogy a két sor belső önellentmondása érzékelhető legyen. Ahogy Lengyel András írja: „József Áron származásának volt egy úgynevezett »sötét foltja«. Fia [...] azt írta róla, hogy »félig székely, félig román, vagy tán egészen az«. Ez a meghatározás, azonnal észrevehető, önellentmondó, maszatoló. Valaki vagy »félig« vagy »egészen« román, egyszerre ez is, az is nem lehet. De a költő, aki egyébként joggal jelenthette ki magáról, hogy tud szabatosan fogalmazni, egyszerre akart kimondani valamit és elleplezni azt. Nem a fogalmazás, hanem a lelki helyzet volt vállalhatatlanul ellentmondásos, »zavaros«. S még emögött is ott lappangott a titok, amelyet akkor, (ahogy ma is) nem volt célszerű nyilvánosan elismerni: az apa a jelek szerint nem egyszerűen »román« volt, hanem – ugye, még ma is sokakat meghökkent?! – »oláh cigány.«”39 ▼ 36 JAÖV III: 222. 37 Molnár Tibor interjújáról elemző tanulmányt írt Lengyel András: Egy kései József Attila-interjú rejtett utaláshálózata . (2022. kézirat). 38 Molnár Tibor: i. m. 39 Lengyel András: József Attila Cigánydala. Egy sorsfordító önmeghatározási kísérletről . Tiszatáj, 2020. 12. sz. 81–92.
