Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Ferencziné Ács Ildikó: A Psalmustól az Éneklő Ifjúságig
„A tenorszólóra, vegyeskarra és orgonával megerősített zenekarra írt darab egyik előadását megelőzően a Főiskola orgonája tönkrement, ezért a próbák során - a női kar szólamát erősítendő - a Cukor utcai iskolás fiúk kórusa is bekapcsolódott a mű előadása (sic!). Az ezután következő előadáson már a Wesselényi utcai polgári iskola fiúkórusa vett részt. A próbákon megjelenő mesternek annyira megtetszett a fiúkar tiszta hangzása, hogy elhatározta: kórusmúvet ír számukra. Kis idő elteltével, 1925-ben megszületik a ,Villő’ és a ,Túrót eszik a cigány’ című gyermekkari mű, s ezt követte egy egész sor hasonló.” (Pukánszky, 2005: 34). Az előadás(ok)ra vonatkozó dátumot a szerző nem közli, a vélelmezett időintervallum 1924. december 1. és 1925. április 2., a két gyermekkari mű bemutatója között azonban nem valósítható meg a leírt folyamat, továbbá nem azonosítható be a „Cukor utcai iskolás fiúk” kórusa sem. Bonis Ferenc 1987-es kandidátusi értekezése,9 valamint a Visszatekintés III. kötetének szerkesztői munkálatai után, 1992-ben, a Psalmus 1924-ben megjelent nyomtatott kottái vonatkozásában tér ki a gyermekkar szerepére. Ismerteti továbbá, hogy az eredeti nagypartitúra a műhöz utólag írt gyermekszólamokat nem tartalmazza. „Igaz: ezek a gyermekkari szólamok új szubsztanciát nem adnak, csak a bemutatón erőtlennek bizonyult női kar hangzását erősítik. 1924. november 30-án és december 1-jén, a második és harmadik előadáson10 már így szólalt meg a Zsoltár. Kodály itt és ekkor találkozott először éneklő gyermekekkel a koncertdobogón - és ez a találkozás sorsdöntő volt: új korszakot nyitott zeneszerzői pályáján. Első gyermekkórusai, a Villő s a Túrót eszik a cigány, e találkozást követően keletkeztek - és négy hónappal később, 1925. április 2-án már a közönség elé kerültek.” (Bonis, 1992: 187). Az időrendiség itt megfelelő, azonban az írás nem fedi fel a gyermekkar kilétét. Felmerül azonban egy újabb ellentmondás: Bonis a nőikar hangzásának gyengeségére hivatkozik. Feltehetően a Visszatekintés III. kötetében általa közölt Kodálynyilatkozatok alapján teszi ezt: ▼ 9 Bónis Ferenc (1987): A Psalmus Hungaricus születése. Kandidátusi értekezés, . Utolsó letöltés: 2022. december 10. http://real-d.mtak.hu/17/ 10 A megnevezett második előadás valójában a december í-jei hangverseny főpróbája volt. 6i
