Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Ferencziné Ács Ildikó: A Psalmustól az Éneklő Ifjúságig
Ferencziné Ács Ildikó A Psalmus tói az Éneklő Ifjúságig Kodály Zoltán 55. zsoltárának (Psalmus Hungaricus) 1923-as bemutatója, majd az azt követő mintegy tíz esztendőnyi kórustörténeti eseménysor, a zenetudomány és kultúrtörténet számára egyaránt népszerű kutatási téma. Számos monográfia, tanulmány, doktori dolgozat foglalkozik az időszakkal, mégis homály fedi a korabei i történések egyes területeit. Ismert munkákat alapul véve, azok hivatkozásait és eredeti forrásait követve, továbbá korhű dokumentumokra támaszkodva keressük a válaszokat az alábbi kérdésekre: ki volt a karigazgatója a Psalmus bemutatóján szereplő Palestrina Kórusnak, mikor és hogyan találkozott Kodály a gyermekkarokkal, miként keletkeztek az első gyermekkari művei, illetve hogyan vezettek el az első gyermekkari hangversenyek az Éneklő Ifjúság kórusmozgalom elindulásáig. Dalos Anna Kodály szolmizál című írását (2019) alapul véve vette kezdetét a kutatómunka. Dalos elsősorban a szolmizációs módszer politikai és kulturális hátterét vizsgálja, történelmi kontextusba helyezve a kérdést, miként fordult Kodály érdeklődése a zenepedagógia felé. Ezt követően Eősze László, Szabó Helga és Kodály saját írásait követve, a korabeli zenei szaklapokban és napilapokban publikált írások mellett Bonis Ferenc, Ittzés Mihály, Maróti György, dr. Mészáros István munkáin keresztül és Borús Endre visszaemlékezésein át történt meg a fő kérdések és a kapcsolódó oldalágak elemzése. Az 55. zsoltártól a Villő és a Túrót eszik a cigány bemutatójáig A 20. századi magyar kóruskultúra, ezen belül az iskolai énekkari mozgalom történetének főbb állomásait vizsgálva, kezdő időszaknak a 20-as évek Kodályhoz fűződő történései jelölhetők meg. A kiinduló dátum 1523. november 19-e, az 55. zsoltár1 bemutatója, mely fordulópontot jelentett a zeneszerző ismertségében és elismertségében is. 1 A hangverseny nagyszabású műsorszáma, a későbbiekben Psalmus Hungaricus elnevezéssel vált ismertté. Tóth Aladár írja a Nyugat 1923. decemberi számában: „Kodály legújabb alkotása a műsoron «55. Zsoltár» néven szerepelt. A nevet azóta megváltoztatták. Az Universal Editionban megjelenő partitúra címlapjára azt fogják rányomtatni: «Psalmus Hungarians», Magyar zsoltár. A magyar zsoltár." (Tóth, 1923: 607). Egy év múlva, ugyancsak Tóth Aladár révén „Örömmel üdvözöljük Kodály mesterművének kótapapíron való megjelenését." (Tóth, 1924: 13). A partitúra és zongorakivonat az Universal Edition kiadásában, a cikk keletkezése (1924. december 3.) előtt néhány nappal jelent meg. 58
