Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Klajkó Dániel: Az áldozat mintázatai (Harag Anita A Lánchíd északi oldala című novellája és Halász Rita Mély levegő című regénye)
hüvelykujja a nyakamon., 181.). Ha visszatekintünk az dbeszélő'főhős dezoriem táltságát taglaló szövegrészre, akkor azt több szemantikai komponens mentén is értelmezhetjük az eddigiek alapján: egyrészről mutat némi metareflexiv törekvést, amennyiben a haladás intenciója visszautal a Görög regék és mondák című könyv olvasása során alkalmazott megértéskísérlet logikájára, arra a cselekedetre, hogy saját életeseményeit is a klasszikus történetkoncepció által lássa, azaz: A pontból haladni B pontba (fizikai értelemben) így a narratívaalkotás par excellence megfe- Időjévé válik; másrészről pedig az áldozatszer épből történő kilépés kísérleteként is felfoghatjuk, amennyiben a fix orientációs pont (Péter) hiányában Verának újra az ágens pozíciót kell birtokba vennie, maga mögött hagyni a passzív elszenvedő státuszát. A Mély levegő számos egyéb motívumot mozgat nyelvi világán belül, ami az áldozat és a történetmesélés, a haladással egybefonódott ágencia eddigi értelmezését további szemantikai rétegekkel gazdagítja. Ilyen elemek a mesei betétek, a művészet és az alkotás folyamata, a kokain, illetve a víz, az úszás és a levegővétel. A regény több meseszüzsét von a textus jdentés'összeftiggéseinek játék' terébe, melyek az éppen elmondott mese és a szövegegész reflexív kapcsolatát tematizálják. Vera saját gyermekmeséiben olyan narratív keretet alkot, amiben saját egzisztenciális és családvezetési nehézségeit argumentálja a gyermekeinek: „És ki az ősz? Az ősz egy anyuka, válaszolom. Szép? Kicsit karikás a szeme és vám nak már fehér hajszálai. Napközben sok meleget ad. Estére azonban elfárad.” (163.) Az dbeszélő'főhős olyan belső tükröket teremt ezekkel a saját történetekkel, amelyek a regény egészének feldolgozási processzusát magukba sűrítik. A kis hableány pedig egy olyan metabetétként is felfogható, ami Vera életének egyes eseményeit tükrözi vissza: jelen esetben az Andersen mese feminista kritikájára gondolhatunk, ami Arid történetét a patriarchális társadalom oltárán végzett áldozatcselekedet' ként értelmezi. Egyes társadalmi elvárások, például a férj, Péter családja Verával szemben szintén ezt a mintakövetést posztulálja. Péter keresztanyja, Tériké Szent Ritát állítja Vera elé példaként: „Rövid levél, sokat gondol ránk, a végén három bekezdés Szent Ritáról és egg közbenjáró ima. Szent Ritáról anngit tudok, hogg csecsemőkorában összecsípték a darazsak, de nem sírt. [...] A reméngtden hdgzetek védőszentje, írja Tériké. Második bekezdés, lehetetlen üggek szentje. A hdg' zet tehát nem csupán reméngtden, hanem lehetetlen. Spangolországban a házassági gondoktól szenvedők patrió' tája. [...] Rita hősiesen tűr, engedelmeskedik, bízik Istenben, a férje megváltozik. Tériké útmutatása eggértelmű.” (23.) 39
