Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Codău Annamária: Novellák egy sebzett világról (Kádár Erzsébet: Az utolsó őzbak)
134 mészet, pusztuló dzsentri – ennek az öt elemnek vegyülete jelentkezik Kádár Erzsébet novelláiban.”5 Az utolsó őzbak című kötet szerkezeti elve a mai kulturális paradigmák felől leheletnyit ráerősít az életmű értelmezésének egy lehetséges, bár nem egyetlennek tűnő stratégiájára, amit a kötet rövid felvezetője expliciten is jelez: „nem sok olyan író van a magyar irodalomban, akinél ilyen pontosan artikulálódik a világ női olvasata – s ily módon aki a jelenkori világirodalmi folyamatok felől nézve ennyire aktuális”. (5.) Így a befogadás fókuszait irányítva, a könyv közepére, fajsúlyos helyre került az a két ciklus, a Kulisszapompa és a Ki a gyerekszobából , amelyekben a legnyomasztóbbként tűnik fel a nők társadalmi helyzete, neveltetése és kevés önmegvalósítási lehetősége. De már az első, Akár egy sínpár című ciklus három novellájában is, ahol a hűtlenség és bizalmatlanság, az egymáshoz való kapcsolódás lehetetlensége tematizálódik egy-egy fiatal házaspár esetében, a nőknek a férfiak függvényében történő önmeghatározása és létlehetőségei húzódnak meg egyik problémaforrásként, amennyiben a nők emiatt nem, vagy nehezen tudnak kilépni a számukra nem megfelelő kapcsolatból. A Reggeltől estig ben a férjét a cseléddel együtt rajtakapó feleség önmagában keresi a hibát, „Nagy magasajnálatában” „Úgy érzi, mintha megbukott volna... Pedig jó feleség akart lenni...” (12.), válási szándékában az a félelme torpantja meg, hogy „Úgy teli aggatta magát a Jenő terveivel, gondolataival, hogy egészen csupaszon marad, ha leveti őket” (16–17.). A tendenciózus olvasatoknak viszont ellenáll Kádár sokoldalú anyagkezelése: az előtérbe az kerül, ahogyan a novella a feldúltság stációinak pontos, érzékletes rajzát adja, a szakadozó-kapkodó sokkos cselekvésektől a kecsegtető illúziókba való visszamenekülés vágyáig, majd a kilépés elszántságáig. A megcsalt Zsuzsanna minden fázisban belenéz a tükörbe, mintegy saját magáról leválva, közvetetten is szembesülve belső történéseivel. Kádárnak remekül sikerül a felszínben is azonosítani azokat a jellegzetességeket, amelyekben a lélek belsejében végbemenő folyamatok közvetíthetők. A nő-férfi kapcsolatok komplexitásából, a felek eltérő igényeiből, illetve a tulajdonságok és a társadalmi szerepek közti diszkrepanciából fakadó gondok megértéséről tanúskodik a Félelem is, amelyben a félős férj viselkedésében való csalódás okozza, hogy „Anna mindinkább megtelik a szánalom sötét, szorongató tömegével” (38.), A sellő ben pedig gyöngédség, féltékenység, birtoklásvágy kavarog a Füreden kezelés alatt álló magányos feleségét meglátogató férjben. A második novellatömb, a Boldogok és súlytalanok egy kis szusszanást hoz, de a súlytalannak tűnő helyzetek mozgatórugója a szorongató érzések intenzív hullámzása, legyen szó olaszországi utazásokról vagy hencegésből elkövetett lopásról (Feketekávé, A Dandolók foglya, Tolvajok ). Következik a Kulisszapompa három novellája, ▼ 5 Vas István: i. m. 9.
