Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
118 Evangéliumot hirdettek s Apokalipszis jött... [...] Új civilizációt ordítottak s már romboltak mindent, amit a háború meghagyott.”100 Babits azt írja: „rossz politikus voltam és nem láttam előre, ami következett”.101 És ezzel nagyon sokan voltak így akkoriban. Végül Babits arra a következtetésre jutott, hogy „Itt nem lehet pártatlan maradni. Velünk vagy ellenünk: most színt kell vallani! – Bármit csinálsz: minden politika! – És gazember az, aki színt nem vall, s ki egyedül marad, összetörik a két malomkő között.”102 Ezekben az években tömegek hittek a háborúban, majd a békében, a demokráciában, a népek önrendelkezésében, a köztársaságban, a szocializmusban és a kommunizmusban, a vallásban és az ateizmusban, az antantban és a bolsevik Oroszországban, az eredmény az ország és a nemzet szétesése, a polgárháború, a fokozódó terror és a nyomor lett. Így látta ezt a korabeli polgármester, Sándor István is: „a háború sok nyomorúsága, az erkölcsök ebből folyó elvadulása, kapzsiság, gyűlölködés, könnyű gazdagodási lehetőség, a könnyű pénzszerzés vágya, a háború alatt évről-évre fokozódott, eredményei gyűlölködésben, névtelen följelentésekben, fenyegetőzésekben [...] jelentkeztek”.103 Kecskemét térségében ekkoriban különösen elharapózott az erőszak és a kegyetlenség, aminek az okát Sinkó Ervin egykori városparancsnok az emlékiratában az egymásra halmozódó és fokozódó brutalitásban találta meg, amit ő az „ellenforradalmárokkal” szembeni enyhe ítéletével sem tudott befolyásolni, megtörni. „A háború alatt [Kecskeméten – beszúrás R. R.] végeztek ki először egy katonát szökés miatt. A diktatúra idején ott hozták az első halálos ítéletet a diktatúra rendjének fenntartása érdekében – fosztogatás miatt. Kecskeméten írta a kecskeméti munkástanács intézőbizottságának elnöke [Buday Dezső – beszúrás R. R.] a Kecskeméti Magyar Alföld című napilapba: »Amíg az országban egy csupasz fa lesz, amíg minden fából nem lesz akasztófa, amíg lesz a burzsoáziának egy szál ruhája, addig nincs proletárdiktatúra.« Kecskeméten történt az én szeretetet prédikáló uralmam alatt, hogy Vén Andrást meggyilkolták. Kecskeméti születésű az a fehér tiszt, akinek nevéhez [Héjjas Iván – beszúrás R. R.] kapcsolódik a fehér terror legszörnyűbb vérengzése: az orgoványi tömeggyilkosság.104 [...] Orgovány iskolapéldája az önmagát gyarapító ▼ 100 Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben, Vallomás, Nyugat , XII. évf., 1919/14–15, 926. 101 Babits: Magyar költő ... Vita, 917. 102 Babits: Magyar költő ... Vallomás, 924. 103 Székelyné: Az „aranykor” , 92. 104 Héjjas Iván (1890–1950) Kecskeméten született földbirtokos családba, az első világháború végén tartalékos főhadnagy, majd a Tanácsköztársaság bukása után paramilitáris vezető, különítményparancsnok lett. A nevéhez, Prónay Pál századossal együtt, számos önbíráskodás és politikai gyilkosság fűződik. Egyik alapítója és vezetője volt az Ébredő Magyarok Egyesületének. A Horthy-korszak egyik meghatározó szélsőjobboldali politikusa, Prónay Pállal az egyik eltervezője és irányítója volt az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésnek. Az 1920-as években alkut kötött a kormánnyal, és konszolidálódott. 1927–1931 között a kunszentmiklósi választókerület parlamenti képviselője lett, később magas pozíciókat töltött be a Kereskedelmi-, és Közlekedésügyi Minisztériumban. 1944 végén a szovjetek elől Spanyolországba menekült, 1947-ben
