Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
108 mány a rendes tantárgyak keretében a hittan tanítását betiltotta, később azonban összevont órákon egészen az év végéig folyt a vallástanítás. Másodszor Németh azt kérdezte meg, hogy Farkas Kálmán gimnáziumi vallástanár miért vállalt hivatalt a „kommunista államnál”? Erre Farkas Kálmán elmondta, hogy őt a direktórium művelődési osztályához úgy rendelték ki, „nem önként vállalkozott a középiskolai előadói állásra, ha ezen állást el nem vállalja, ki volt téve annak, hogy családostól együtt kenyér nélkül marad”. Harmadszor Németh azt szerette volna megtudni, hogy a tanítók részére, a színházban tartott „kommunista előadáson” miért éppen a református főgimnázium énekkara működött közre. Kremán Sámuel karvezető kifejtette, hogy a városparancsnok rendelte ki a tanítók részére rendezett előadáson való közreműködésre a gimnáziumi énekkart.74 Az egyháztanács az első két kérdésre adott választ két szavazat ellenében szótöbbséggel, a harmadik kérdésre adott választ pedig egyhangúlag tudomásul vette.75 A Tanácsköztársaság bukását követően, a román megszállás idején az „ellenforradalmárok ügyét” szolgálta az újonnan megjelenő helyi újság, a Kecskeméti Közlöny. 76 Sándor István volt polgármestert is támadta az új lap, és ekkoriban más újságot nem is engedtek megjelentetni Kecskeméten. A református egyház presbiterei ekkoriban vásárolták meg a liberálisnak tartott Kecskeméti Lapok című újságot, amit a Kecskeméti Közlöny vörös, kommunista lapnak minősített, és a papírkészletét is birtokba vette, amit később is csak per útján fizettek ki, amikor a papír ára már többszörösére emelkedett. A Közlöny tulajdonosa, Kiss Endre 77 a helyi hírlapterjesztő vállalatot is megszerezte, amelynek addig zsidó tulajdonosa ▼ 74 Az ügy hátterében az állt, hogy 1919. március 28-án tankerületi tanítógyűlést tartottak a kecskeméti Katona József Színházban, melyen részt vettek a közoktatásügyi népbiztosság munkatársai és a helyi pedagógusok is, ahol a gyűlés kezdetén a református kollégium diákjai elénekelték a Marseillaise -t. A népbiztosság munkatársai „az éhbéren tengődő, a kapitalisták által elnyomott tanítókat” arra kérte, hogy „a tavasz kezdetén reánk virradt új világban ők legyenek hivatva a fiatal nemzedékeket felvilágosítani, a proletár gyermekeket az új szellemben nevelni, s velök megértetni azt, hogy mindannyian függetlenek és egyenlőek vagyunk.” A pedagógusokkal ismertették az oktatás átalakításának tervét is. Romsics: Dokumentumok, 373–374. 75 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1919. augusztus 10-i ülés. 76 Kecskeméten az első világháború időszakában négy napi-, illetve hetilap jelent meg. A városban az első nyomtatott újság a Kecskeméti Lapok volt, ami 1868. október 3-án jelent meg először. A lap az 1910-es években liberális felfogású volt, a legtöbb és legújabb híreket közölte, amit a jól kiépített tudósítói hálózatának köszönhetett. További helyi napilap volt a háború időszakában a Kecskeméti Újság és a Kecskeméti Napló , melyben antiszemita írások is megjelentek. Az egyetlen politikai hetilap a Kecskeméti Haradó volt, melynek szerkesztője, dr. Kováts Andor a református jogakadémián oktatott. Rigó Róbert: A kecs keméti sajtó az első világháború időszakában. In Gyenesei József (szerk.): Hátországban, Kecskemét az I. világháború idején . MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára, Kecskemét, 2015. 275–288. 77 Kiss Endre (1886–?) Nagykőrösön született, tanulmányait Kecskeméten végezte, 1913-ban ügyvédi vizsgát tett. 1914-ben a szerb fronton megsebesült, 1916-ban az orosz, 1917-ben az olasz, majd a román harctéren szolgált. A Tanácsköztársaság bukása után megindította a Kecskeméti Közlöny című lapot, melynek főszerkesztője volt. A nemzeti gondolat híveként szoros kap csolatot ápolt a nacionalista, antiszemita politikusokkal. 1925-ben tiszti főügyésznek, 1932-ben az ügyvédi kamara elnökének
