Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Szilágyi Márton: Agitatív vers a pusztulás sejtelmében (Petőfi Sándor: Föl a szent háborúra!)
78 harcza.”25 Ezeknek a kijelentéseknek a summázata a versben a „szent csatában” szintagma. Petőfi már korábban is írt királyellenes verseket: a legismertebb és legradikálisabb ezek közül az Akasszátok fel a királyokat! , ez azonban egykorúan nem jelent meg. Viszont A királyokhoz című vers röplapon (magyarul és németül is) napvilágot látott, s komoly vihart kavart: a „jó király” illúzióját továbbra is valló közvélemény egy része vehemens reakciókkal ítélte el Petőfi gesztusát, s kárhoztatta a „Nincsen többé szeretett király” sor tartalmát.26 Petőfi a magyar történelem tehetetlen uralkodóinak is többször szentelt epikus menetű verset 1848-ban.27 Ezeknek is folytatása persze a költeményben az „átkos király” szintagma, de ennek ezúttal van egy másik kontextusa is. Hiszen Petőfi versének beállítása most kivételesen egybecsengett a kormány álláspontjával is: A’ magyar nemzet ünnepélyes óvása az orosz avatkozás ellen című hivatalos közlemény is használja a „hitszegő uralkodó ház” és a „trónvesztett zsarnok” kifejezéseket.28 Előállt az a fölöttébb ritka, egyszeri helyzet, hogy Petőfi radikális hangja egy pillanatra megegyezett a Közlöny képviselte állásponttal, s ennek nyilvános megmutatkozása lehetett volna az elmaradt népgyűlés – így azonban már nem volt mód arra, hogy ennek az esetleges tömeghatásáról (popularitásáról, vagy éppen népszerűtlenségéről) a kortársak meggyőződhettek volna. Már a vers elején, az első strófában konkrétan meg is jelenik az Apokalipszis: a lírai én bekövetkezett eseményként beszél ennek bekövetkeztéről, azaz az emberi történelem lezárulásáról: Eljött tehát az utósó Itélet, De én attól sem magamért Sem hazámért nem félek. Az üdvtörténeti végpontot jelentő Apokalipszis, Jézus Krisztus második belépése az emberi történelembe – ahogyan ezt az újszövetségi Jelenések Könyve megfogalmazta – olyan képi világot és asszociációs bázist jelentett, amely számos ponton áthatotta Petőfi lírai életművét. Azokban a verseiben, amelyet a szakirodalom az utóbbi évtizedekben „forradalmi látomásvers”-eknek szokott leginkább ▼ 25 Uo. Kiemelés az eredetiben. 26 Erről a szituációról és Petőfi elszigetelődéséről lásd Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete, 2. kiadás, Bp., Osiris, 2022 (Osiris Irodalomtörténet. Monográfiák), 366–368. A megfogalmazás eszmetörténeti összefüggéseiről: Szilágyi i. m. (2021) 157–160. 27 Ezekről összefoglalólag: Zentai Mária, Ügyefogyott királyok: Petőfi királyballadái, Új Dunatáj, 4. évf. (1999), 1. szám, 11–18. 28 Közlöny, 1849, 111. szám (máj. 22.), 413.
