Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Sümegi György: Nagy István 1923-as kiállításának sajtója
24 tudnék említeni, s ez Nagy Balogh János.”29 Farkas Zoltán említett kritikus hangú írása sem került be a válogatásba, ahogy Az Est , 30 az Uj Nemzedék ismertetője 31 és Lyka Károlynak a füzetbe beválasztottnál részletesebb második elemzése32 és a művek epidermisze mögött lelki tartalmakat élesen megvilágító, s azokat költői szuggesztivitással megjelenítő Kosztolányi Dezső-írás sem.33 (Ez utóbbi már az időhatár miatt nem került be.) Lyka a második cikkében utal arra, hogy „néhány képét reprodukáltuk”, vagyis „Nagy István kiállításából” négy képet közöltek az Uj Időkben a tárlatmegnyitáskor. 34 A Singer és Wolfner cégnek Nagy István művé szete megismertetéséért kifejtett mecenatúrájához hozzátartozik az is, hogy Aradi György nevű szerzőtől Nagy Istvánnak ajánlott verset is közöltek.35 Az ötvenéves Nagy István művészetét, a Nemzeti Szalon kiállítás népszerűsítését három kiadvány támogatta: Surányi Miklós Nagy István könyve, a tárlat katalógusa és a Szemelvények 2007 füzet. A háború, Trianon és az ország területe nagy részének elvesztése utáni kábultságban, a bethleni konszolidáció első éveiben ahhoz, hogy hatása legyen a tárlatnak, hogy Nagy Istvánt valóban megismerjék az akkori Magyarországon is, valószínűleg szükség volt a tárlat ilyen sokrétű támogatására. 1923-ban még nem volt gyors és gördülékeny a közlekedés Magyarország és Erdély, Románia között. Gondolhatnánk, hogy a Budapesten ünnepelt művészt a szülőföldjén, Erdélyben is hozsannázzák. Korántsem, mert azidőtt csupán két írás adta hírül az erdélyieknek Nagy István budapesti sikerét.36 Molter Károly író fölidézte Nagy István korábbi, a „részvétlenség átkával terhelt” 1914-es marosvásárhelyi tartózkodását, ám a kiállítást a Kosztolányiéhoz hasonló, lelkesült hangon méltatja.37 A kiállítás teljes körű támogatásához, népszerűsítéséhez, mai szóval a Singer és Wolfner kiadó piárjához számíthatjuk azt is, hogy Veres A. Pál fényképésszel igényes, művészi portrét készíttettek Nagy Istvánról, amelyet a tárlaton és a kiadó ▼ 29 r. e. (Radisics Elemér): Nagy István . Budapesti Hirlap, 1923. október 21. 30 Nagy István kiállítása . Az Est, 1921. október 21. 31 Ősszékely festőművész kiállítása a Nemzeti Szalonban . Uj Nemzedék, 1923. október 21. 32 Lyka Károly: Nagy István képei. Gyűjteményes kiállítás a Nemzeti Szalonban . Uj Idők, 1923. október 28. 33 Kosztolányi Dezső: Nagy István . Nyugat, 1923. november 1. 34 Önarckép , Tájkép , Fölvonuló vihar , Tanulmányfej . Uj Idők, 1923. október 21. 267., 269., 271., 275. A lapban korábban Nagy Istvánról: Nagy Endre: A góbé . (Három háborús Nagy István-rajzzal.) Uj Idők, 1916. október 8., (Lyka Károly?): Nagy István képei. Uj Idők, 1916. november 12. 35 Aradi György: Szénrajz – Nagy Istvánnak . Uj Idők, 1923. november 5. Aradi György nevű költőt nem tudtam azonosítani. A vers szerzője nevének föltüntetése nélkül megjelent még: Sümegi György: Nagy István festőművész alakja a művészetekben . Székelyföld, 2010. október, 115–124. Nem lehet véletlen a versírónak választott „Aradi” név és az sem, hogy Bálint Lajos az Aradon megjelent, Franyó Zoltán szerkesztette Géniuszban írt Nagy Istvánról, és közölt részleteket Surányi könyvéből. Ugyanis a Singer és Wolfner kiadó vezetőjének, Wolfner Józsefnek a családja aradi származású, ő Aradon született. 36 Egy székely piktor óriási sikere Budapesten . Keleti Ujság, 1923. október 25. 37 „Ez az ember zseni”. Egyetlen apró kifogása: „Már szinte sértő: nincs egy városi képe.” Molter Károly: Nagy István . Tükör (Marosvásárhely), 1923. november 3.
