Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Szilágyi Márton: Agitatív vers a pusztulás sejtelmében (Petőfi Sándor: Föl a szent háborúra!)
73 négysoros strófákra bontotta a verset, s a címe is eltér az autorizált kéziratétól (Itt a próba... ). 5 Ez a másolat Szilágyi Sándor hagyatékából került be a közgyűj teménybe, s ez a tény önmagában is elgondolkoztató: mert ugyan a szöveg nem jelent meg sem Petőfi életében, sem a költő halála után, sem Szilágyi egyik, 1850-es évekbeli sajtóvállalkozásában (mi több, arról sincs adatunk, hogy egyáltalán valaki kísérletet tett volna a közzétételére), ám mégiscsak napvilágot látott 1851-ben egy emigráns kiadványban. Pontosan azzal a címváltozattal, amelyet a másolat tartalmazott, s ugyanúgy hiányzott belőle a 8. versszak, valamint ugyanúgy négysoros strófákra volt tördelve.6 Vagyis minden bizonnyal ez a közlés a jelenleg is ismert kéziratmásolat alapján készült – azt azonban nem lehet eldönteni, hogy Szilágyi Sándor másolata került-e el a két szerkesztőhöz valami úton-módon, vagy éppen fordítva, a két szerkesztő másolatát szerezte meg aztán Szilágyi. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a kiadás Petőfi utolsó költeményének nevezte a verset – ekkor valóban nem volt még ismeretes ennél későbbi Petőfi-vers. Az 1874-es Petőfi-összkiadásban azonban a költemény – hiszen addigra ismeretessé vált már a Szörnyű idő is 7 – nem az utolsó, hanem az utolsó előtti pozícióba került. 8 A díszki adással szinte egy időben aztán (nem lehet eldönteni, hogy valamivel korábban-e) közölte Színi Károly lapja, a Riadó is, több, 1848-as és 1849-es, politikai tartalmú vagy politikailag is értelmezhető versszöveg társaságában.9 Ami a vers keletkezését illeti, meglehetősen sokat tudunk a kontextusról, ám sokkal kevesebbet magának a megírásnak a körülményeiről. Éppen ezért a legfőbb támaszunk az lehet, ha a verset meghatározó köztörténetet hívjuk segítségül. Az orosz betörésre válaszul 1849. június 27-i keltezéssel, június 28-án jelent meg a Közlönyben, a kormány hivatalos lapjában A nemzet kormánya a néphez. A haza veszélyben van című, általános népfelkelésre buzdító felhívás, amely „keresz tes hadjárat”-ot hirdetett.10 Ez a rendelkezés nem volt előzmény nélküli, hiszen már jóval korábban – először május 22-én – megjelent az a három rendelet, illetve imádság, amellyel a kormány országos könyörgésre és böjtre szólította fel ▼ 5 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár, K 790/27. 6 Hangok a’ multból: A’ magyar nemzet’ nagy napjainak emlékéűl, összeszedte és kiadta két magyar honfi [Kertbeny Károly és Vasfi-Eisler Mór], Lipcse, Keil Ernő és társa, 1851. 155–159. A címe itt: Itt a próba. Azzal a megjegyzéssel a cím alatt: „Petőfy Sándor utolsó költeménye. Kézirat után.” 7 A filológiai részletekről lásd Szilágyi i. m. (megjelenés előtt) 8 Petőfi Sándor költeményei [Díszkiadás], Hiteles kéziratok alapján megigazított és hazai művészek rajzaival díszített 1. teljes kiadás, Bp., 1874, 567–568. A kiadás megjelenésének körülményeiről és szemléletéről lásd T. Szabó Levente, A megszelidített Petőfi? Az 1874-es Petőfi-díszkiadás körüli vita és a korabeli Petőfi-filológia egyidejű egyidejűtlenségei = „Szirt a habok közt”: Tanulmányok Imre László 70. születésnapjára, szerk. Bényei Péter – Gönczy Monika – S. Varga Pál, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014, 158–171. 9 Riadó, 1. évf. (1874), 21. szám (okt. 25.), [1–2.]. A Riadó ekkori közléseinek kontextusáról lásd Szilágyi Márton, Egy Petőfinek tulajdonított vers igazi szerzősége. Megjelenés előtt az Irodalomtörténeti Közleményekben. 10 Közlöny, 1849, 143. szám (jún. 28.), 533.
