Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 5. szám - Varga Zoltán: Homokszellem a palackból (Cakó Ferenc homok-animációinak világa)
78 „A homokanimációba festőiséget próbálok belevinni és a képekbe pedig a filmek dinamizmusát.”5 A homok képalkotó használata sokféleképpen manifesztálódik – minden bizonnyal a legnyitottabb művészi kifejezésformává érett – Cakó életművében. Már a homokanimációk is ösztönöznek valamiféle képi nyitottságot: az Ab ovo utolsó harmadában térbeli figura formálódik a homokból, aki nekivág az ismeretlennek a homoksivatagban; a Kövek keretjátékában pedig tárgyanimációval mozgatott kéz és kövek tűnnek fel. A homokanimációkhoz közel álló, de azoktól – kivételes anyaghasználata miatt – eloldódó Ad rem ben (1989) pedig gyurmaképsorokkal váltakoznak a szénporral megrajzolt jelenetek. A homokból Cakó nem csupán animált – azaz kockáról kockára történő fényképezéssel létrehozott – mozgóképeket alkot, de egy évvel a Hamu után megjelentek azok a művek is, amelyek bár homokrajzokból készült képekből állnak, bennük nem – vagy nem csak – animációval következnek egymásra és egymásból a látványok. Ezek a filmek valós időben mutatják a rajzokat készítő kezet is, a rajzok pedig sokszor áttűnéssel kapcsolódnak egymáshoz: ilyen A homok dala (1995), a Homokóráink (1995) vagy A négy évszak (2001). Homokanimációs képsorokat Cakó „vendégszerzőként” is készített egyes filmek vagy műsorok számára, például Buglya Sándor: Homokon nőtt város (2001) és Doszpod Béla – Hankiss Elemér: Az emberi kaland Michael Yorkkal (2001) című műveibe. A forma későbbi módosulását jelenti az ötvözés a papírkivágásos animációval mozgatott figurákkal; ez az eljárás a Világmesék-sorozatban (2015–16) figyelhető meg. Cakó rendszeresen készít alkalmazott animációkat is homokkal, többek között reklámfilmeket – ilyenek például az Animal Planet által rendelt munkák –, klipeket (például Magna Cum Laude: Sirató ), vagy olyan társadalmi célú mozgóképet, mint amilyen a 2020-as karanténidőszakban készült, a védekezést segíteni hivatott Maradj otthon! . Ezen munkákkal áll rokonságban a valós idejű homokrajzolásra épülő Világzabáló és a visszacsinálók (2019), amely az Ökumenikus Segélyszervezet megbízásából született. A több díjjal kitüntetett filmben a „világzabáló” – az ökológiai katasztrófák, a társadalmi feszültségek és a háborús kataklizmák allegorikus alakja – és az építés, helyreállítás, újrakezdés erőit képviselő „visszacsinálók” örök párharcát láthatjuk történelmi-szociográfiai konkrétumokkal (valódi iraki sorsok láttatásával) ötvözve. Lackfi János verses meseként megformált – jóllehet meseszerűnek a legkevésbé sem mondható – kísérőszövege Rékasi Károly előadásában hallható a filmben. ▼ 5 https://vandorfeny.hu/muvesz/cako-ferenc/ (Utolsó letöltés: 2022.03.16.)
