Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 5. szám - Mészáros Tibor: „Embertestvérek, rövid ám az élet…” (Gondolatok Márai Sándor pályakezdéséről ismeretlen versei kapcsán)
53 Mészáros Tibor „Embertestvérek, rövid ám az élet...” Gondolatok Márai Sándor pályakezdéséről ismeretlen versei kapcsán „Márai Sándor korai alkotói korszaka” Minden írói pálya sajátságos: a hossza, műfaji sokszínűsége, a helyszínek, a kapcsolati háló szűk vagy kiterjedt volta egyedi jelleget adnak egy szerző portréjának, egyben azonban mindegyik azonos, az alkotni akarás szándékában. Márai Sándor írói ívében ez az egyik leghangsúlyosabb elem, mely önkéntes száműzetése lényegi összetevője, és amely alkotói termékenysége mellett abban is kifejeződik, hogy már tizenévesként rendkívül erős motivációt érzett: írni, mindenáron. Többször változott az író szándéka alkotói önmegvalósítása területét illetően: kezdeti korszakában költő akart lenni, később újságíró, végül egyszerűen író. Mikortól számítható, hol a kezdete Márai Sándor írói pályájának? Lehetséges, hogy újra kellene gondolni indulásának kérdéskörét. Lengyel Balázs a fiatal Márairól értekezve az Istenek nyomában (1927) című kötetet helyezte középpont ba,1 Tolnay Ákos az ifjú kassai alkotóról emlékezett meg, értve alatta a párizsi időszak (1923–1928) szerzőjét.2 Maga Márai is úgy vezeti olvasóit, hogy pályája említett napkeleti utazásának dokumentumával kezdődik, ennek megnyilvánulása az is, hogy a Révai kiadó életműsorozatának címoldalán is az Istenek nyomában szerepel az addig megjelent kötetek élén. Ezt megelőzően mindössze egy rövid nyilatkozatában vállalta utoljára „jegyzékszerűen” (az 1918-as Emlékkönyv kivételé vel) korábban megjelent köteteit.3 A delfin visszanézett című, a lírai pályát összegző verseskötet az író válogatásában jelent meg,4 ebben „visszafogottabb” volt, múltját nem törölte el teljesen, de első kötete verseit ebből is kihagyta. Megkérdőjeleződhet néhány ismeretlen szövegű vers közlésével Márai írói indulásának fentiek alapján elfogadott, az író által is 1927-tel szentesített érvényessége? Ha nem is vetjük el az eddigi „irodalmi közmegegyezést”, a most először bemutatásra kerülő versek ismeretében, illetve néhány más tényező tudatosításával legalább fel kell tételeznünk egy „előkészületi időszakot”. Rövid pillantást ▼ 1 Lengyel Balázs: Az Istenek nyomában. Márai indulása. = Új Írás, 1990. máj. 5. sz. 82–86. 2 Tolnay Ákos: A fiatal Márai Párizsban. = Katolikus Szemle, 1980. 1. sz. 53–57. 3 Lírai antológia. Berlin. 1926. Ludwig Voggenreiter Verlag. 49. 4 A delfin visszanézett. Válogatott versek. (1919–1977). München. 1978. Újváry Griff.
