Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Gönczi Gergő: Petőfi Sándor és az 1848. évi szabadszállási választási botrány iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban
43 beréig.6 A költőt egy szép emlék is kötötte Kunszentmiklóshoz: amikor 1845 júli usában a városba látogatott, hogy megrendelőket gyűjtsön Versek című kötetéhez, barátja, Bankós Károly és más ifjak a helyi kávéházban meghívták ebédre, amely aztán vacsoráig tartó, zenével és ivászattal egybekötött, vidám táncos mulatsággá terebélyesedett.7 Ezek alapján teljesen érthető, amikor Petőfi Sándor 1848. május 25-én kelt levelében értesíti Bankós Károlyt, hogy a Jászkun Kerülethez tartozó Kiskun Kerület országgyűlési képviselője akar lenni: „Szándékom követté lenni a küszöbön álló országgyülésen, ha elválasztatom. Fordulhatnék több felé, de egyenesen és csak szülőföldem ajtaján kopogtatok, Kis-Kúnságban... remélem, ti meg fogtok választani, s ha megválasztotok, ugy hiszem, nem vallotok szégyent velem. Isten látja lelkemet, nem dicsvágyból vagy önérdekből ohajtom a követséget, hanem egyedűl azért, hogy a hazának szolgálhassak, amennyire tőlem telik.” 8 Indulásának hírére Petőfi mellett a radikális újságok rögvest el is kezdtek kampányolni, és választási győzelmét elbizakodottan előre borítékolták.9 Azonban sem a költő, sem az őt támogató lapok nem voltak tisztában a térség politikai erőviszonyaival és az ott élők életfelfogásával, amely meglehetősen távol állt a ’48-as forradalmi eszméktől. Az 1745-ben Jász, Nagykun és Kiskun Kerületekből újjáalakult Jászkun Kerület (vagy Hármas Kerület) lakói rendkívül büszkék voltak a királyi hatalomtól visz szanyert kiváltságaikra. Visszakapták például önálló közigazgatásukat, és a legfőbb bírói hatalmat a király nevében újra a nádor gyakorolta felettük.10 Mária Terézia 1745. évi diplomája emellett lehetővé tette a redemptiót („megváltást”) az itt élőknek, hogy pénzért megválthassák maguk és utódjaik számára földjeiket, felszabadulva így a jobbágyságból. A redemptus („megváltott”) polgárok közé tartozni nagy kiváltság volt: választási és választhatósági joggal csak ők bírtak, díjtalanul használhatták a legelőket, évente 3 hónapig szintén díjtalanul élvezhették a bormérés és vadászat jogát, mentesültek a vásári adók, a rév- és vámfizetések alól is, emellett a birtokszerzésnél elsőbbségük volt az irredemptusokkal („megváltástalanokkal”) szemben.”11 A megváltással a jászok és a kunok ráadásul később is élhet tek, sőt, az újonnan betelepültek számára is biztosították. A költő apja, Petrovics ▼ 6 Balogh Mihály : A költő és a város. Petőfi Sándor Kunszentmiklóson. Kunszentmiklós, 2012. 27–31. (továbbiakban Balogh ) 7 Petőfi a látogatás emlékére írta Búcsú Kunszentmiklóstól versét. Pesti Divatlap , 1845/18. szám (1845. július 31.); Balogh 2012. 54–58. 8 Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése . (továbbiakban PSÖPML) A szöveget gondozta, az utószót és jegyzeteket írta Martinkó András. 274–275. https://mek.oszk.hu/05900/05911/05911.pdf (Megtekintve: 2022. szeptember 3.) 9 Marczius Tizenötödike , 1848/69. szám (1848. június 3.); Urbán 2001. 398. 10 A Jászkun Kerület közigazgatási rendszeréhez, társadalmi felépítéséhez és a kun öntudat hátteréhez lásd Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levél tára. Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. Gyula, 1991. (továbbiakban Bánkiné 1991); Uő: Jász és kun, jászkun öntudat meg nyilvánulásai a Kiskunságban, in: Tisicum – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. szerk. Szabó László – Tálas László – Madaras László. Szolnok, 1997 13–28. (továbbiakban Bánkiné 1997). 11 Bánkiné 1991. 12–13.
