Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
38 korokban.32 A novella műfaja sokáig nem volt képes elszakadni a regényszerűség től, ezért önállósodásának szempontjából rendkívüli fontossággal bír az 1840 és 1860 közötti időszak: ekkor kezdenek el tudatosulni mind az írókban, mind az olvasókban a novella poétikai jellemzői. Ebben a folyamatban jelentős, de kettős szerepet játszott Bajza József 1833-ban írt A’ román-költésről: Töredékek 33 című munkája, mely megjelenése után szinte azon nal kanonikussá vált.34 Bajza munkája egyrészt legitimálja a műfaji kísérletezést, buzdította az írókat az új formák kipróbálására azzal, hogy a novella egyik műfaji sajátosságát az egymás mellett élő, eltérő variációkban látta.35 Ugyanakkor a novel lára jellemző narratív séma sajátos (a regényétől eltérő) jegyeinek leírásával, amelyet az olvasóközönség normatív, preskriptív összegzésként olvasott, be is határolta a műfaji kísérletezést.36 Bajza a novella eredetét az anekdotákban látta – ennek a gondolatnak műfajelméleti megalapozója Friedrich Schlegel volt, de a modern novellaelméletben Hellmuth Himmel is ehhez a teóriához tér vissza. Bajza ebből kiindulva jut arra a következtetésre, hogy a novella sajátos poétikájának meghatározó eleme csattanó, az „epigrammai él”. A novellák e jellemzője – rövidségük ellenére is nagy elért hatás – lehetett az egyik oka annak, hogy a 19. században egyre népszerűbbek lettek a rövidebb műfajok.37 Petőfi mindhárom korai novellájára jellemző az anekdotikusság, cselekményük alapját olyan vándortémák adják, melyeket már többször feldolgoztak irodalmi művekben, és csattanóval végződnek. A vándortémák ellenére a történetek hangsúlyozottan építenek az események szingularitására – egyediségüket, megismételhetetlenségüket hangsúlyozzák (szerelmi bánat miatt, előadás közben elkövetett öngyilkosság; két barát, akik ugyanabba a lányba szerelmesek – majd párbajuk helyszínén meglátják a lányt egy harmadik férfival; a megszöktetett asszonytól elszökő unokaöcs, és a nagybáty, aki saját felesége szöktetését finanszírozta titokban). A novellák töredékes formája és rövid terjedelme miatt nem lehetséges egy regényhez hasonló, minden szereplő sorsát rendező befejezés. Nem teljesül Bajza kitétele, hogy a novella egy epizódot meséljen el, hiszen a több szakaszra tagolt történet már önmagában túlmutat egyetlen epizódon. ▼ 32 Hansági Ágnes, Műfajtörténet, poétika és narráció = A kispróza nagymestere , kiad. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Tempevölgy könyvek, 2018, 17–48. 33 Bajza József, A′ román-költ é sről: Töredékek, Kritikai Lapok III. (1833), 5−64. 34 Hansági , Műfajtörténet, poétika és narráció , 22. 35 „a’ novella sokképen változtatgatta alakját” – BAJZA , i. m. , 58. 36 lásd: Hansági , Műfajtörténet, poétika és narráció, 26–27. 37 A rövid műfajok elterjedésében a kor mediális háttere – a folyóiratok és hetilapok elterjedése – is fontos szerepet játszott. Uo, 24.
