Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Juhász Attila: Párhuzamok és összeillesztések (Géczi János: Judith, avagy a baltás gyilkos felesége)
96 ismer, de mégis magányos; egyke, de a „családban” sok figyelmet kap, ennek ellenére feleslegességérzete van, ami melankolikussá és introvertálttá – ugyanakkor élénk fantáziájúvá – teszi, s csak kevesekkel ápol kapcsolatot. Az apai eseményszálak, az apa-fiú tematika többletfigyelme a korrajzos többletmondandóhoz is jelentős mértékben illeszt kiegészítő, de fontos tartalmakat, melyek kis Ajaz világlátását szintén erősen befolyásol(hat)ják, bár úgy tűnik, azok ettől függetlenül is fontosak Géczi világszemléletének megjelenítéséhez. Összefüggések tárulnak fel ekképpen a posztszovjet éra, a rendszerváltás politikai-társadalmi-gazdasági-etnikai jelenségei és problémái kapcsán (nem csak) azeri-kaukázusi vonatkozásban. Az apai, bakui történeti vonal új szereplői közül pedig – a már említett Jermán kívül – több szempontból fontosak a gyermek kortársai, mint általában is a nevelődés, személyiségalakulás folyamatában. Kiemelt jelenlétpillanataik többnyire fordulópontot is hoznak kis Ajaz életébe, mentális, pszichoszexuális vagy bölcseleti vonalon egyaránt. Oleg szintén egyszülős családban, de apa nélkül nevelkedik, férfivá válásában ennek ellenére előbbre jár melankolikus barátjánál, ő egyfajta beavató is. Nagykamaszkori hegyi elvonulásuk alkalmával inspiráló filozofikus párbeszédek fontos partnere, az öntevékenységre és az önálló gondolkodásra motiválás legfőbb korosztálybeli letéteményese. Karl mint két kultúrában gyökerező, vegyes házasságból származó barát ad párhuzamot, aki emellett a kiskamasz fantáziamesékben lényeges partner, illetve a kétféle valóság bölcseletéhez való eltalálás indirekt szellemi útitársa. Ányecska hatása szintén inkább bölcseleti: tőle tanulható el a „lassú nézés”, amely a teljesebb érzékelés és befogadás képességét segít kifejleszteni, s ezzel együtt jelen és jövő határát lebontani az időbeliség-szemlélet egyik aspektusa szerint. Sajátosan összetett szerepű mellékalak Judita, aki filmmesélő elemzőként ars poeticus szemléleti viszonyítási pontot képvisel tulajdonképpen Géczi szószólójaként, és nem mellékesen ő veszi el kis Ajaz szüzességét, ami névviselése kapcsán lappangó, különleges összefüggések felé tereli az olvasó fantáziáját. (Ezt árnyalja az analitikus Marymari kommentárja Judith „fordított Kékszakáll-effektusának” vélt feltárása kapcsán.) A kamasz mentális nemi érésében nagyobb szerep jut a korábbról már ismerhető ötvenes Lizettának, aki nemcsak a nemi vonzerőt ébreszti-tudatosítja tánc közben kis Ajazzal, hanem nyíltan vállalja erotikus vonzalmát is iránta, ráadásul ő az első, aki – a szituációból adódóan is – a fiút a tudatos apai leválásra ösztönzi. Az azeri időszakban persze immanens, belső fordulathozó változások is történnek a gyermek alakuló személyiségében. A barátokkal alkotott hazugságmesék és a csetelések alkalmával rájön a fikciós valóságtökéletesítés mint hiánykompenzáció szükségességére („kis Verne”); önerőből válik képessé reálisan-kritikusan szemlélni dajkáját és apja némely tevékenységét; megtanulja a külsődleges, elfogulatlan önszemlélést, illetve mások szemével látni önmagát; megtanítja magát „a traumák
