Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Graf Dorka: A szolgálólány meséjének transzmediális világa
87 sában. Ezek a jellemzők mind az eredeti ősvilágokra elmondhatóak,6 mind pedig a transzmediális kiterjesztésekre is. Az atwoodi ősvilágban, Atwood regényében mindössze Fredét van lehetőségünk jobban megismerni, akit csak korlátozott ideig követhetünk, a regény többi karakterét pedig rajta keresztül, korlátozottan láthatjuk, némelyikük nevét sem ismerhetjük. Ezzel szemben a sorozat lehetőséget nyújt az alkotók számára, hogy ezeket a karaktereket megmutassák – a későbbi évadokban a karaktereken végrehajtott módosításokon túl már kiegészítéseket is láthatunk. A harmadik évadban jelennek meg azok az epizódszerű részek, melyekben különböző karakterek háttértörténetét ismerhetjük meg (pl. Serena Joy, Lydia néni stb.), vagy meghatározóbb történelmi eseményeket tárnak fel előttünk (pl. nőjogi mozgalmak, tüntetések, Jákob fiainak szerveződését és hatalomra törését stb.). Ezek a kiegészítések nemcsak a szereplők motivációit hivatottak megmagyarázni és a háttértörténetüket megismertetni, de az alkotott világot is tovább képesek tágítani és gazdagítani. Míg a korábbi két példánál az enciklopédikus igény adott lehetőséget a transzmediális világépítésre, addig A szolgálólány meséjé ben a titok, a rejtély, a homályos információk adták meg azt. Ez mondható el a főszereplőről, narrátorról is. A regényben nem ismerjük Fredé valódi nevét, csupán a hangját ismerjük a prózán keresztül, személyisége ebben nyilvánul meg. Ahogy Fredé karaktere más médiumba kerül, látjuk gesztusait, érzékeljük a színészi játékon keresztül, intonációját, beszédének vagy éppen mozgásának ritmusát, jobban érthetővé válik a karaktere: a korábban sikeres kiadói dolgozó nőt, aki bármire képes gyermekéért. Fredé karaktere a sorozatban fokozatosan változik (ahogy korábban írtam Martin karaktereivel kapcsolatban), fokozatosan egyre bátrabbá válik a túlélés érdekében – unalmas, szürke, hétköznapi karakterből valódi forradalmár, lázadó főhőssé képes válni. Bruce Miller és Atwood többször hivatkoztak arra, hogy az első évad során szorosan együttműködtek, a későbbiekben pedig Atwood átnézte a scriptet, megjegyzésekkel látta el azokat, ugyanakkor a történetvezetés a későbbiekben új kihívásokat hozott. A Bruce Miller-féle sorozatnak, illetve annak sikerének köszönhetően a szerző folytatta a történetet: 2019-ben jelent meg A szolgálólány meséjének folytatása, a Testamentumok , amikor a harmadik évad már elérhetővé vált a szolgáltatófelületeken. Nyilvánvalóan senkit sem lep meg, hogy a piaci szempontok is közrejátszottak a történet újraéledésében, feltámasztásában, folytatásában, ugyanakkor egy páratlan lehetőségről is szó van: a szerző lehetőséget kap, hogy ▼ 6 Itt ősvilág alatt a Klastrup–Tosca-féle ősvilág-elképzelést értem, miszerint a transzmediális világok különböző kiterjesztései egy adott alkotást tekintenek „eredetiként”, melynek működéséhez, alapelveihez, felépítéséhez és szabályrendszeréhez igazodnak. (Klasturp, Lisbeth – Tosca, Susana: Transmedial Worlds – Rethinking Cyberworld Design, online elérhető: https://www. itu.dk/people/klastrup/klastruptosca_transworlds.pdf)
