Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Fried István: Petőfi Sándor: „nemzeti költő” „nemzeti költészete”
12 ban kapcsolódik össze a prófétai attitűd korszerű lírai realizálódásával. Minthogy a „történelmi” jóváhagyás, igazolás, példabeszéd „forrása” a Biblia, Mózes, Józsua, Krisztus (többek között) azok a személyiségek, akiknek beszédét, életútját követendőnek vállalja a költő (a Bibliá nak költői beszédként felfogása egyébként a XVIII. században született meg, a bibliai szót szent költészet ként aposztrofálva). Az 1840-es évek új Mózes-gondolata jelenik meg Erdélyi Jánosnál,12 Mózes lesz főszereplője néhány évtized múlva Madách Imre drámájának. Az 1830-as esztendőkben a vereséggel végződő lengyel felkelést követőleg (miután a napóleoni seregekben küzdő lengyel csapatok sem érhették el céljukat) a szétszóratás, az emigráció körében fogalmazódott meg a lengyelség hivatásáról a költészet nyelvét kölcsön kérő értekezés, arról a krisztusi szerepről, amelyet a lengyelségnek vállalnia kell, egy nép szenvedéstörténetéről, amellyel megváltja a világot, Európát bűneitől. A lírikusként elhallgató Mickiewicz is vállalta az emigrációs hivatást, s ezt örökítette a lengyel romantika őt követő – vele vitatkozó nemzedékeire. A lengyel nép és zarándokság könyve utat talált Magyarországra, Kazinczy Gábor fordítása azonban kéziratban maradt, nem lehetett reménye (a mű tartalmánál fogva), hogy akár egy jóindulatú cenzortól engedélyt kapjon a nyomtatásra/terjesztésre. Hogy a Kazinczy Gáborral baráti kapcsolatokat ápoló Petőfinek megmutatta-e kéziratát, nem tudjuk. Petőfi lengyelség iránti rokonszenve 1848/49-ben versekkel támasztható alá, a reformkor egészét (Vörösmarty líráját is) áthatotta az együttérzés a lengyelekkel, Mickiewicz művei felbukkannak ismertetésekben, ám ennél többet (egyelőre?) erről nem mondhatunk. Éppen ezért gyümölcsözőbbnek mutatkozik a lengyel és a magyar romantika már eddig kutatott párhuzamaira utalás. A különböző okok miatt sikerületlen zsarnokgyilkosság drámája Musset Lorenzaccio jában jelenik meg, tőle függetlenül Juliusz Słowacki Kordian jának és Az apostol nak éppen úgy tárgya, mintegy szóvá téve, hogy messze nem elegendő egyetlen zsarnokkal végezni: a mainapság vitatott Akasszátok föl a királyokat! már címében többes számot jelöl, a királyság intézmé nyét kell radikálisan megszüntetni. Az egyéni vállalkozás csődje ugyan nem degradálja a gondolkodás elszántságát és célzatosságát, de személyes alkalmatlanság, megtántorodás vagy véletlen belejátszhat az eseménybe. Ez azonban nem veszélyezteti a költő kiemelt szerepét, neki minden lehetőséggel kell számolni, minden helyzetre reagálni kell, hiszen „útmutatás”-ának személyes hitele van, szavaiban egy sokszorosan megszenvedett „igazság” keresi a megfelelő formát. Ugyanez a gondolat az 1840-es esztendők magyar (és más) irodalmában népszerű Victor Hugonál is fölmerül.13 A maga „nyelvújítását” forradalomként hirdeti ▼ 12 Kerényi, i. m., 286. 13 Victor Hugo verseinek magyar fordításai, Victor Hugo, Válogatott versei, szerk, jegyz., Köpeczi Béla, előszó Illyés Gyula. Szépirodalmi, Budapest, 1963, uo., Századok legendája. Válogatott versek, vál., utószó Szegzárdy-Csengeri József, Európa,
