Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 12. szám - Virág Zoltán: A jugolabirintus Thészeusza (Példák és előképek Végel László naplóírásában)
28 minőségi terebélyesedés tétje ugyanakkor, hogy az eleinte a Noran, utána a Noran Libri Kiadó felügyelte textusok elütésekkel, névtévesztésekkel stb. hintettsége, indokolatlan ismétlődésekkel tarkítottsága (a szerkesztési bakik elszomorítóak) mennyire megy a figyelem ébresztő kontextualizálások, átgyúrások rovására. Pláne, ha az Egy makró emlékirataival (1967) berobbanása óta mércéül állított, majd rengetegszer bizonyított nyelvi-retorikai lendület és originalitás elhalványodik a redundanciákkal túl bőkezűen bánás artikulációs egyenetlenségeitől. A szenttamási születésű szerző az exjugoszláv és a posztjugoszláv körképek eltántoríthatatlan rajzolója. A dokumentátor, az annotátor és a kommentátor kommunikációs stratégiáit a helytörténész nemes ambícióival forrasztja egységbe. Panorámáiban előszeretettel emlegeti Josip Broz Tito kísértő szellemét, a jugoszláviai szocialista korszak hivatalos diskurzusainak döntő hányadán keresztül terjedő személyi kultuszának14 túlzásokkal átitatottságát. A szentimentális epekedéseket és a romantikus ábrándozásokat lehűtő észjárásával a peremvidék anatómusaként keserűen summázza, hogy a Vajdaság manapság bajosan népszerűsíthető a sikeresen integrálódott állampolgárok és a multietnikus kölcsönösségek kommunitásaként. Korántsem a nyelvi-kulturális sajátosságok elvesztése nélkül boldogulók közös paradicsoma. Azt a védőburkot, amelyre hagyatkozni óhajt, a poliglottság országszimpátiáival, a nyitott horizontú érdeklődéssel és az előítélet-mentességgel megáldott kiválóságok (Želimir Žilnik, Slobodan Šnajder, Bora Ćosić, Mile Stojić, Paszkal Gilevszki, Dragan Klaić, Andrej Inkret, Slobodan Tišma), illetve a műveltségi sokoldalúságukkal kiemelkedők és biztos kapaszkodókat nyújtók kollektívájának (Miroslav Krleža, Ivo Andrić, Predrag Matvejević, Tomislav Ladan, Aleksandar Tišma, Borislav Pekić, Radomir Konstantinović, Danilo Kiš, Mirko Kovač, Filip David) példaadásai teremtik meg. A követésre érdemesség az inneniség és az onnaniság baráti nexusaiban, lelki rokonságaiban (Sinkó Ervin, Bori Imre, Domonkos István, Utasi Csaba, Tolnai Ottó, Losoncz Alpár, Sziveri János, Fenyvesi Ottó, Kalapáti Ferenc, Ilia Mihály, Füzi László, Claudio Magris, Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Markó Béla, Eörsi István, Konrád György, Mészöly Miklós, Petri György, Esterházy Péter) szintén érvényre jut. A gazdag világirodalmi és magyar irodalmi tradíciókhoz alázattal viszonyulva és visszanyúlva, „a mindennapok által lehatárolt perspektívában”15 teljesíti penzumait. A konfessziók, a hálakifejtések, a bizonyságtételek, a támadásokra reagálások, az utazások stb. klasszikus naplófajtáit olajozottan vegyíti, de a honlapműködtetéssel, a blogolással sem áll hadilábon. A számkivetettség megedzettjeként, a valamikori ▼ 14 Vö. Srđan RADOVIĆ, (De)komemoracija, in S. R., Grad kao tekst, Beograd, Biblioteka XX vek, Knjižara Krug, 2013, 63. 15 Maurice BLANCHOT, A napló és az elbeszélés, ford. Z. VARGA Zoltán, Kalligram, 2001/7–8, 12.
