Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Pikó András Gáspár: Az énképzés módozatai Bereményi Géza Vadnai Bébi című regényében (I. rész)
62 ritka reflexiók a cselekményhez képest sok évtizedes távlatból villannak fel, jóval sajátosabb időstruktúrát és időpoétikát eredményezve. Továbbá a Vadnai Bébiben a megírásra váró művet címe is elkülöníti magától a regénytől: Dobrovics tervezett novellájának az Eső címet adja, amelyben „benne lesz kora érzékszervekkel felfogható egész valósága.” (6.) Amennyiben a mise en abyme-ot Lucien Dällenbach 1977-es művében, a Le récit spéculaire-ben10 leírtakhoz igazodva olyan „belső tükörként” határozzuk meg, „amely az elbeszélés egészét tükrözi egyszerű, ismétlődő vagy »látszólagos« (paradox) megkettőzéssel”,11 úgy az Irodalom a végtelen kettőzés kategóriájába sorolható: „olyan szekvencia, amely hasonlóság révén kapcsolódik az azt körülvevő műhöz, és amely maga is tartalmaz egy olyan szekvenciát,” és így tovább. A Vadnai Bébire inkább az aporetikus kettőzés feltételes módú viszonya illik: olyan szekvencia, amelynek elvileg magába kellene foglalnia a művet, amely körülveszi.12 A 2013-as regényben ezen felül más öntükröző struktúrák is szerepelnek, melyek részletes elemzésére a dolgozat vonatkozó pontján kerül sor, viszont az a tény, hogy a művek ilyetén jellegükben nem csak önmagukat, de egymást is tükrözik, a nagy időtávlat mellett is gesztusértékű a prózai életmű folytonosságának szempontjából. Az Irodalommal mindamellett a kezdések is rímelnek egymásra: mint Tarján Tamás is megjegyzi13, mindkét szöveg Dobrovics nevével indul – ezután az első egy oldalon, közvetlen környezetének rövid leírása után az írással kapcsolatos ambícióit fejti ki. A szerkezeti és tematikus párhuzamok ebben is egyszerre vannak jelen: a mű kezdete rímel a pályát indító kötet nyitónovellájának kezdetére – mintegy ugyanott kezdődik, ahol maga az írói pálya. A Vadnai Bébi cselekményének az első zsengék, az első antológiaszereplés és a novelláskötet véglegesítése is részei, tehát az írói pálya megelőző – pályakezdő – fejezetéhez a regény tematikus szinten is kapcsolódik. Amellett, hogy ez a forráshoz visszatérés, a „tiszta lappal” kezdés képzetét idézi fel, utólag egyfajta ciklikus jelleget is kölcsönöz az életműnek, mely igazán a Vadnai Bébi saját, immanens ciklikusságának feltárásával mutatkozik meg. A Vadnai Bébi kapcsolata a prózai életmű korábbi állomásaival túlmutat az egyes cselekményelemek közötti tematikus hasonlóságokon, vagy szerkezeti párhuzamokon. A mű egészén végigtekintve a Vadnai Bébi a Legendárium utáni következő lépést jelenti olyan, A svéd királytól kezdve nyomon követhető folyamatokban, mint az egyéni élet és kollektív történelem viszonyának ábrázolása, a megváltásképzet alakulása, valamint az írás, mint az én megképzésének és az egyéni, vagy történelmi idő értelmes, célelvű folyamattá tételének legfőbb eszköze. ▼ 10 Dällenbach, Lucien, „The Mirror in the Text” (transl.: Jeremy Whiteley with Emma Hughes) Chicago, The University of Chicago Press, 1989. A terminusok és szövegrészletek saját fordításban szerepelnek, P.A.G. 11 Dällenbach, i.m. 12 Dällenbach, i.m. 13 Tarján, i.m.
