Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
39 „A katolikus egyház Tököly és káplánja irányításával erőteljes törekvést fejt ki annak érdekében is, hogy a vallásos emberek nyíltan mutassák ki a vallásosságukat, ne szégyelljék azt megvallani.” Palkó konkrét példákat sorolt fel állítása alátámasztására, például „a központi iskola VII. osztályának tanulói a nagypénteki énekórán nem voltak hajlandók mozgalmi dalt énekelni, mondván, hogy ezen a napon nem szabad. A helyi fmsz. [fölműves-szövetkezet – beszúrás R. R.] gépírónője nem volt hajlandó legépelni a vallás elleni harc kérdéseiről szóló szemináriumi előadást. A KISZ politikai körről a Vallás című téma megtárgyalása után a fiatalok 40%-a lemorzsolódott. Világos tehát az egyház törekvése: elvonni a híveket, főleg az ifjúságot az ateista propaganda fórumai elől.” Palkó megállapította, hogy a katolikus és református hitoktatás is erősödött a településen, és az iskola vezetése sem volt eléggé ateista, sőt a „tanyai iskolákban is rendszeresen megtartott istentiszteletek segítségével aktív hitéletre próbálják rávenni a híveket. [...] Mindkét felekezet fő törekvése az ifjúság megnyerésére, megtartására irányul. Ebben egyes pedagógusok aktív szerepükkel, mások passzív magatartásukkal segítséget nyújtanak.” 1959 óta 54-ről 61%-ra emelkedett a hittanra beíratott gyermekek aránya. Palkó azt is megállapította, hogy „gyakorlatilag a beíratottaknál lényegesen többen vesznek részt hitoktatásban, mert a pedagógusok nem ellenőrzik az órákat, s jelen vannak oda be nem írt tanulók is. Megtörtént, hogy a központi iskola Rozsnyóiné nevű pedagógusa felszólította a gyermekeket, hogy valamennyien maradjanak ott hittanórán. Így maradt ott az órán a helyi rendőrparancsnok Kovács elvtárs be nem írt kislánya is. A kunpusztai iskola pedagógusnője nem íratta be gyermekét, de rendszeresen járatja hittanra. [...] A Dózsa tsz. melletti külterületi osztatlan alsótagozatú iskolában például csupán 1 gyermek nem jár hittanra, pedig itt is 71% a beiratkozottak aránya.” A jelentésben Palkó az iskolaigazgatóval és a tantestülettel kapcsolatosan is felsorolta a problémákat. „Mindezek felvetik a pedagógusok világnézeti nevelésének hiányos voltát, azt, hogy egy részük támogatja az egyházat, más részük megalkuszik a helyzettel. Jellemző, hogy a 41 tagú községi pedagógustestületben egy [MSZMP – beszúrás R. R.] tagjelölt van, s az iskola igazgatója ezt az egyet is akarata ellenére külterületi iskolába helyezte »azzal a hazugsággal, hogy saját kérelmére került oda«. A kommunista felfogású, ateista pedagógusokat kinézik maguk közül, a falu párttag értelmiségi dolgozóival semmiféle kapcsolatot nem tartanak fenn.” Végül Palkó megjegyezte: „szerintem feltétlenül új, párttag iskolaigazgatót kell vinni mielőbb Kerekegyházára, mert a jelenlegi – bár nagyszerűen fújja a marxizmust – jó barátságot tart fenn a préposttal”. Ezt a javaslatot kihagyták a végleges megyei jelentésből. Palkó az iskolaigazgató „gyengeségét” az egyházakkal kapcsolatosan több példával is igazolta, a két külterületi iskolában rendszerint havonta egy-két alkalommal tartottak istentiszteleteket. A hittanbeíratás időpontjait „méteres plakátokon tudatta az igazgató a szülőkkel, annak
