Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
127 huzamba állítható, a bestiárium műfaji hagyományához kapcsolódó képsorozatát,26 amely az Irodalmi Szemle 2019 januári lapszámában jelent meg. A vonalas, többnyire monokróm rajzok fókuszában hétköznapi háziállatok, vadállatok, vagy (ritkábban) animális jegyekkel rendelkező fantázialények (mutánsok, androidok, kitalált egyedek) állnak, amik (akik) a portrékon rendszerint valamilyen antropomorf cselekmény közben látszódnak. Az állatok karaktere többnyire hétköznapi; azonban a művelet, amit végeznek, különleges, és a körülmények, amelyek körülveszik őket, minden esetben rendhagyóak. Egyrészt mert az ábrázolt cselekvéseket a valóságban emberekhez rendeljük, másrészt pedig a történések az emberi világ rendkívüli eseményeihez kapcsolódnak, pontosabban olyan pillanatokra világítanak rá, amelyek a humán kategóriákat tekintve is átmenetiségét hordoznak. A titok, a meghasonlás és a kiszolgáltatottság keretezi a tematikákat: az állatok felfednek vagy elrejtenek valamit, önmagukkal, a külvilággal vagy az általános morális kategóriákkal kapcsolatban. Miközben beszédet mondanak, barikádot építenek, lehallgatják önmagukat, vagy épp „rájuk parkol az élet”, nyilvánvalóan nemcsak szükségszerűen állati természetükről vallanak, hanem – az állatszimbólum-tárak és az állatmesék tradíciójához illeszkedve – etikai állásfoglalást, vagy legalábbis (társadalmi) kérdésfelvetést hordoznak. A képek strukturálisan is kapcsolódnak a bestiáriumokhoz, az állatok ábrázolásához több szöveges szint is tartozik. Minden képben egy-két mondatos, kézzel beírt felirat narrálja a látványt; emellett viszonylag gyakran találkozunk a kép hátterében megjelenő, a vizualitás részét képező, tér- és időviszony-jelölő, kontextusteremtő verbális kódokkal. A harmadik szint pedig a kép keretein kívül szerepeltetett, nyomtatott cím, amely rontott artikulációval ismétli meg a kézzel beírt, narratív mondatot. Hizsnyai táblái képszöveg-kódok azokra a közérzeti, közéleti, generációs tartalmakra, amelyek a szlovákiai magyar lírában és prózában is megjelennek. ▶ A határon túli magyar irodalom meghatározására eltérő régiók és irodalmak esetében, különböző korszakokban, más-más szerzői és befogadói pozícióból különböző megoldások adódnak, azonban minden esetben nyelvi és kulturális közegek átjárhatósága vagy elhatárolása, oppozíciója és párhuzamossága, viszonyrendszerek létesülése vagy hiánya lesz a kérdésfelvetés tárgya. Az itt bemutatott pályakezdő művek ismeretében, viszonylatában kétségtelen, hogy mind a líra, mind a próza, mind az irodalom határterületei szempontjából beszélhetünk jellegzetes „szlovákiai magyar” „generációs” tendenciákról és érdeklődésről, így a test ▼ 26 Az Irodalmi Szemle 2019-ben írói és képzőművészeti munkásságáért Hizsnyai Andrásnak ítélte a Szemmel tartva-díj at.
