Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
119 mást, a férfi és a női hang helyenként egymásnak feszül, máshol egymásba simul. Műveltség és tudásanyag versnyelvi átsajátítása jellemzi Mellár Dávid költészetét (ahol a képzőművészet, a zene és az erotika kultúrtörténete egyaránt megjelenik), amely a testpoétika, az erotikus és obszcén költészet hagyományába illeszkedik. A művei fokozott érdeklődést mutatnak a test, a testiség eltérő tétekkel bíró poétikai megfogalmazásai, pontosabban a testről való beszéd lehetőségei és korlátai iránt; a férfi és női testtapasztalat elkülöníthetőségét mérlegeli. Érdeklődése kiterjed a nemiség, a szexus és a testkép összefüggéseire, a természetes testkép felbomlásának, destrukciójának aktusára. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 21. században (amikor nemcsak a természetes test fogalma, hanem a koherens és harmonikus, szakralizált és sérthetetlen, az identitás számára mentsvárat jelentő testkép is felfüggesztődik) hogyan lehet hitelesen, illúziómentesen ábrázolni az corpus devalválódását. Mellár szövegei „denaturálják” a testet, annak fogalmát a kasztrátumok, fragmentumok dimenziójában, vagy éppen a külsődleges behatások vonatkozásában teszik hozzáférhetővé. Helyenként a test külső (a férfi és női nemi jellegek, testrészek) és belső (a szervek, a hús) látványának együttes, össze nem illő jelenléte nemcsak a szubjektivitás és önazonosság, hanem az erotika és az obszcenitás fogalmát is dekonstruálja. Tóth Lilith Viktória kötete, a Túl sok világ 14 „versek és prózák” alcímmel jelent meg, azonban a szövegeket lineárisan olvasva a kétféle kifejezésmód nem annyira oppozíciót, mint inkább sajátos egységet alkot. Mind a versbe, mind a prózába tördelt szövegek a hangsúlyozottan női (el)beszélő identitáskeresését mutatják be: az elsődleges téma a személyiség koherenciájának és integritásának, illetve osztottságának a bemutatása. Olyan szubjektumkoncepcióval találkozunk, amely egyrészt a későmodern magyar költészetben gyökerezik (az én és a világ egymásnak feszülése kapcsán), másrészt a modern női irodalom hagyományait, beszédmódjait működteti (a maszkulin világ, a maszkulin rend idegenségének a rögzítése, a női szereplehetőségek felfedezése, és a testi folyamatok önreflexív lejegyzésére irányuló törekvés szempontjából). Sajátja ennek a megszólalásnak az automatikus írás technikáinak, pszichológiájának a hasznosítása is, ezzel együtt azonban Tóth Lilith Viktória beszédmódja elsősorban Csobánka Zsuzsa Emese korai költészetéhez, valamint Németh Zoltán erotikus és obszcén szövegeihez köthető. Gyurász Marianna Már nem a mi völgyünk 15 című könyvében a női identitáslehe tőségek komplex színrevitele történik természettudományos kifejezésmóddal és ▼ 14 Tóth Lilith Viktória, Túl sok világ , Dunaszerdahely, Nap, 2020. 15 Gyurász Marianna, Már nem a mi völgyünk , Pozsony, Kalligram, 2022.
