Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban

117 húztam őket, / csillagképet formáltam belőlük, / mit sem törődve a kórképpel.” (Mennyország ); „Amikor először találkoztam / Istennel, / még egészen fiatal volt, / pályája elején, / mondhatni.” (Semmi sem történt ); „Mert minden / belőlem kiszo ­rított test / magából annyit veszt / amennyiről nem tudok / lemondani mégse.” (Kinőni egy kádat ). Hajtman Kornél verseskötete, a Katakomba 10 az érzéki testtapasztalat sokrétű ­ségének színreviteléhez igyekszik nyelvet találni, amely egyrészt a másikkal való érintkezés intimitásában, másrészt a tárgyak kiterjedtségében és akusztikus vagy vizuális tapasztalatiságában, harmadrészt az istenélmény testetlenségének defi­niálásában történik meg, illetve ezeknek az elemeknek a kombinálásával valósul meg. A kötet versei tematikus elvek alapján öt ciklusba tagolódnak: az Ilyen az én eltérő helyzetekbe való belevetettségét, ezáltal az önazonosság és az integritás alakulását vizsgálja; a Vibrátó ban a hangszerek, testek, hangszertestek, hangzások együttállása jelenik meg; a Tragédia 2.0 variáció az önmegfigyelésre és betegség ­poétikára; a Genezis ben a szakrális, transzcendens tartalmak hétköznapisága, medializálhatósága válik hangsúlyossá; a Vonal pedig a szubjektum történetiségét teszi témává. Hajtman költészetében mintha az érzéklet és a bizonyosság működ­ne szövegszervező elemként: a versek – legyen szó a beszélő identitáskereséséről, a szexus kódolásáról vagy a hit élményének a nyelvi megfogalmazásáról – valami­képp az én önmagáról való tudására, annak stabilitására kérdeznek rá: a címadó Katakomba például a hit működtetését a technikai médiumok közbejöttével gon ­dolja el („projekciók a mennyországról”); a Rizikó ugyanezt a műveletet hajtja végre a szexus kapcsán („én alkotlak meg, beléd nyomom az USB kábelt”). Forgács Miklós első verseskötete, a Latex búslakodó 11 kétféle szerkezetet és beszéd ­módot működtet következetesen: egyrészt narratív és dramatikus strukturális elemeket egyaránt tartalmazó drámai monológokat, hosszúverseket; másrészt fragmentáltabb és tömörebb, a haiku műfaji és formai elemeit hasznosító, álla­potokat rögzítő szövegeket tartalmaz. Forgács költői érdeklődésének fókuszában a személyiség ambivalenciája áll; poétikájának leghangsúlyosabb eleme a vers szer­kezetének „tartalomközlő” aspektusa iránti fogékonyság. Ez a két mozzanat mind­két említett verstípusra jellemző. A hosszúversekben a töréspontok beiktatása, az egymást követő szerkezeti elemek oppozíciója a tudati történések strukturálását, az asszociatív szövegalkotási stratégia ellenpontozását segíti elő. Az állapotleírást tartalmazó szövegekben pedig a szókapcsolatok és mondatszerkezetek egymáshoz ▼ 10 Hajtman Kornél, Katakomba , Art Danubius, 2016. 11 Forgács Miklós, Latex búslakodó , Pozsony, Kalligram, 2019.

Next

/
Oldalképek
Tartalom