Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
115 Csilla (2016), Hajtman Kornél (2016), Forgács Miklós (2019), Veres Erika (2019), Mellár Dávid (2020), Tóth Lilith Viktória (2020), Gyurász Marianna (2022) költői pályakezdésére, valamint Bogyó Noémi (2017), R. Nagy Krisztián (2017), Csillag Lajos (2018), Forgács Péter (2018), Rácz Boglárka (2019), Nagy Hajnal Csilla (2021), Plonicky Tamás (2021) prózaírói indulására reflektálok. Továbbá egy esetben olyan lírai megszólalást vizsgálok, ahol az első kötet anyaga már összeállt és közvetlenül megjelenés előtt áll (Gužák Klaudia). A tanulmányban mintegy appendixként két, az irodalom határterületén működő vizuális művész is említésre kerül (Gužák Klaudia, Hizsnyai András).6 I. Líra A (cseh)szlovákiai magyar irodalomból legalább három olyan lírai beszédmód, pálya említhető, amelynek hatása kimutatható és tartós. Tőzsér Árpád költészete az intertextualitás, az átírás és önkommentár, a közép-európai és világirodalmi műveltséganyag mozgatása, a szereplíra, az identitáslíra kapcsán; Cselényi László neoavantgárd poétikája az intertextualitás, a montázs, a szerialitás és az aleatória tekintetében; valamint a kissé elfeledett, de utólag, a mai fejlemények szempontjából kifejezetten termékenynek bizonyuló Zs. Nagy Lajos-féle élőbeszéd-jellegű líranyelv, amely a humor különböző válfajainak, az (ön)irónia, a szatirikus hang, a groteszk működtetésével dolgozik. Ez a három hagyomány érzékelhető például Tóth László, Barak László, Hizsnyai Zoltán, Szászi Zoltán költészetében. A Hizsnyaival és Szászival együtt induló Farnbauer Gábor, valamint a következő generáció azonban (például Csehy Zoltán, Mizser Attila, Németh Zoltán, Pénzes Tímea, Polgár Anikó, Vida Gergely stb.) tájékozódását elsősorban az összmagyar irodalom és a világirodalom, valamint az irodalomelmélettel párhuzamos kérdezésmód felé nyitja meg. Így lesz uralkodó irányzat a testpoétika, az erotikus költészet, az antik irodalom témáiból és műfajaiból táplálkozó, a „talált tárgyat” újrahasznosító posztmodern alapokon megvalósuló líra, a populáris irodalom és művészetek felé nyitó költészet, a nyelv- és műfaji játék. A későbbi generációk számára elsősorban azok a beszédmódok válnak termékennyé, amelyek leginkább ▼ 6 Jelen tanulmány terjedelmi és szerkezeti okokból nem tekint ki azokra a szerzőkre, akik a harmincas éveikben járnak, azonban pályakezdésük kívül esik a vizsgált perióduson. Így tehát nem esik szó Szalay Zoltán prózaírói pályájáról, aki első novelláskötetét 2006-ban (Ártatlanság , Madách-Posonium), első regényét 2007-ben ( Nyelvjárás , Madách-Posonium) jelentette meg; Baka L. Patrikról, aki első regényét 2007-ben (Az Égiek legendája, AB-Art), első novelláskötetét 2015-ben ( Vérbókok, SZMÍT) adta ki; valamint Száz Pálról, akinek első regénye 2011-ben (Arcadia , Kalligram), első elbeszéléskötete 2013-ban ( Halott föld, halott lányok, Kalligram) került kiadásra. Ugyancsak adósak maradunk azoknak a harmincas éveikben járó pályakezdőknek a bemutatásával, akiknek eddigi tevékenysége a formálódó lehetőségeket jelzi, és a későbbiekben figyelmet kíván majd. Lásd mindenekelőtt Baranyai Dóra, Czucz Enikő, Vörös Gergely lírai és Gubis Éva prózai írásait, amelyek egyelőre folyóiratokban olvashatóak.
