Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 7-8. szám - Németh Zsófia: Kortárs portrévariációk, avagy a tekintet beszédes hiánya (Gondolatok Kalán Viktória képeihez)

64

A cím nélküli, fekete festékbe mártott plasztikbaba mint önálló képtárgy elkülönül az eddigiektől: koloritja többnyire a feketére korlátozódik, ellentétben az előzőek jellemzően gazdag színeitől. Ugyanakkor összetett szimbólumként összegzi a fentiek kritikai szemszögét, megfogalmazásaik főbb vonalát és szimbólumaik ellentmondásos képi világát. Hidrogénszőke műhaj, a szurokszerű, fekete felület, fémesen csillogó végtagok és fehér szárnyak keretezik a kifejezéstelen gyermeki arcot. A megfeszítettség érzetét kelti a középre pozicionált alak, melynek képsíkhoz rögzített szárnyai és végtagjai a röpképtelenség minőségével társulnak. A gyermeki tisztaság kontrasztja a tömény fekete festék és az arcból megmaradt részek: a piros rúzsozott száj és a meredt kék szempár. Testének csonkolt törzsét fémes „implantátumokkal” egészítette ki az alkotó. A szakrális szimbolika és a sötét tónusok ellentéte a szárnyak kontrasztjában válnak igazán láthatóvá. Szétszórva apró drágakő (utánzatok?) mint bizsutörmelék ritmizálja a végtelen sötétséget. Egy nagyobb áttetsző kő a baba mellkasába fúródva sejteti, mi lehet belül...