Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Bence Erika: Át a ciklusokon (A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei)
110 Bence Erika Át a ciklusokon A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei (1978–2020) Egy „történő” költői opusból létrehozott válogatás A napcsíkos darázshoz , Géczi János legújabb verseskötete. Se nem klasszikus értelemben vett „összegyűjtött”, se nem lezárást vagy összegzést feltételező „összes versek”; leginkább a „válogatott versek” koncepciójához áll közel megszerkesztettsége. Ennek viszont a folytatást jelző kimenet, az Új versek fejezete mond részben ellent, hiszen ezzel azt is jelzik szerkesztői, hogy nemcsak a meglévő opus kiterjedését és értékeit igyekeztek bemutatni, hanem újat is „kihozni” belőle. A napcsíkos darázshoz ezért az életmű (újra)kontextualizálását jelenti: „költészetregény” – határozhatnánk meg e szóval még pontosabban jellegét, ha ez a kifejezés nem volna átvétel, s nem egy másik opusnak megkülönböztető jegye. Az is egy régi irodalomelméleti tétel, illetve értelmezési modell, hogy a mű (a regény) „írja önmagát” – (át): módosíthatjuk is az igekötővel az eredeti elgondolást, s ennek szellemében tehetjük fel a kérdést: vajon megváltoznak-e egy lírai opus darabjai, más jelentést nyernek-e, ha az eredetihez vagy elsődlegeshez képest új szövegkörnyezetben jelennek meg. Megváltozik-e egy vers vagy egy ciklus értelme utólagosan, ha változnak a befogadás feltételei, ha módosulnak az olvasás stratégiái? A napcsíkos darázshoz versvilágának, belső szerveződésének talán ezek a legizgalmasabb, felfedezésre és megfejtésre váró kérdései. Aki Géczi János költészetét csak a kétezres évektől kezdődően ismeri behatóbban, annak meglepetést jelenthet, hogy korai alkotásai (leginkább a hetvenesnyolcvanas évek versei) egészen más regisztereket mozgatnak, mint az újabbak, ahol a képiség elemei inkább jelentéses vagy tropikus szinteken, és nem vizuális értelemben jelennek meg: szinte teljesen elmaradnak a kép- és szövegversek/ szövegképek az opusból, illetve a diszciplináris értelemben vett képzőművészet, a kollázs területére kerülnek át (például Rozłupane plakaty című kötete, 2014-ben, Upcycling címmel nyílt kiállítása 2019-ben). Amíg avantgárd versei az életmű első szakaszában képileg is érzékelhetővé teszik számunkra a versgondolatot, megjelenítik, és elénk rajzolják azt, újabb és legújabb költeményei sokszor a fordítottját valósítják meg, a képet transzformálják szöveggé, szövegnyelvvé, mint amilyen például a Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral című 2020-as kötetének címadó verse. Ugyanakkor végig meghatározó vonása Géczi verseinek, amit ez a „nagy válogatás” is végigvisz: a számozás, a tipográfiai megoldás és kiemelés mint jelentéses mozzanat.
