Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 6. szám - Buday Bálint: A metalepszis hatásfunkciói (Tolnai Lajos A mostoha leány című balladájában)

64 A népballada imitálásának jelenségét legátfogóbban Tarjányi Eszter dolgozta fel monográfiájában a balladák természetrajzának vizsgálata során, azonban Arany népiességhez való viszonyáról tett észrevételei Tolnai balladaköltészete szem­pontjából is megvilágító erővel bírnak. Tarjányi olvasatában az Arany-balladák népiessége az egyszerű, életszerű nyelv és szituáció, valamint a nem életszerű, sokszor mesterkélten bonyolított és erősen retorizált forma összeillesztése által ad többletet a kompozíciónak. A népiesség Aranynál ezáltal olyan textuális imitáló eljárások halmazaként is vizsgálható, amely lehetővé tette a magyar irodalmi nyelv megújítását, a köznyelvi, uralkodó megszólalásmódhoz való közelítés segítségével.26 A versnyelv megújítása mellett a különböző medialitású szövegek egymásra illesz­tése által sikerült Aranynak az orális kultúrák naivabb hangvételét rájátszásszerű megoldásokkal intellektualizálnia.27 Nála tehát a népiesség soha nem egyszerű imi ­táció, mivel céltudatosan és eszközként használja, ezáltal távolságot is tart tőle.28 Ez a fajta céltudatosság Tolnait talán kevésbé jellemzi, de Aranyhoz hasonló­an sokszor játszik rá a népköltészet mechanikus elemeire, amit tudatos, reflexiót igénylő szintre képes emelni. Szemben Petőfivel, aki úgy tud eredeti lenni, hogy a népdalokra sokszor jellemző alkalomhoz kötöttséget általános szintre terjeszti ki, Arany – és, ahogy látni fogjuk, Tolnai is − egyértelműen rájátszik a alkalomhoz kötöttségre, reflektáltsága révén poétikai eszközzé téve azt (Arany: A varró leányok , Tengeri-hántás; Tolnai: A mostoha leány ). Jelen esetben úgy, hogy keretbe kerül az alkalom, mely által a szóbeliség hagyományozódási módját is tetten érhetjük, a külső narratív szinten maga az alkalmiság, a történetmondás oralitásbeli funkciója válik a ballada tárgyává. Az alkalomszerűséget A mostoha leány ban a kalákában tör ­ténő kenderáztatás adja, amely azonban nem ad hoc tevékenység, mert a beágya­zott történetre reflektál. A kenderáztatás ugyanis rájátszik a tevékenység közben elhangzó történet főhősének, Kenderesi Sárinak a nevére, kapcsolatot teremtve a különböző narratív szintek között. Így a kenderáztatást, a hős nevére való rájátszás által, mind siratásként, mind pedig feloldozásként, tisztításként értelmezhetjük. Bár a ballada közvetlenül nem számol be a kendermosó lányok hallott történetre adott reakciójáról, a tevékenységük önmagában mintha valamilyen jelképes erköl­csi állásfoglalás lenne Kenderesi Sári ártatlansága mellett. Tolnai balladája mintha az orális beszédmódot imitálná, azonban az erre jel­lemző, áttekinthető szerkezet nem érvényesül hangsúlyosan a szövegben. A külön­böző narratív szinteken elhangzó megszólalások és megszólítások elbizonytalanít­ják a befogadót, nem válik feltétlenül egyértelművé, hogy éppen melyik narratív ▼ 26 Tarjányi, Arany János..., 289−290. 27 Uo., 291. 28 Uo., 294.

Next

/
Oldalképek
Tartalom