Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Orosz István: Emlékek apámról XIII.
68 csoporté volt, a szerb elnöknek, Zoran Gyingyicsen Milosevics hágai kiadatását bosszulták meg. Márc. 27. (csüt.) (...) Istvánéknál Anna meg Dóra kapta meg az influenzát. (...) Dóra nem csak az influenzát, a Ferenczy Noémi-díjat is. (...) Az amerikaiak és angolok megkezdték a háborút Irak ellen. Csalódtak: nem fogadják őket felszabadítóként. A világ közvéleménye elítéli őket. Francia- és Németország, Kína és Oroszország hivatalosan is. Mi – néhány európai kisállam társaságában az USA mellé álltunk. De nem küldünk harcoló alakulatokat, hangoztatja a kormány, bezzeg Orbánék küldtek volna, állítják. (...) Ápr. 12-én népszavazás az Európához való csatlakozásról. Költséges és alacsony színvonalú propaganda. Ápr. 1. (kedd) (...) Az alattunk levő három szinten új lakók, átalakítás, borzalmas zaj. Irakban állóháború. A csalódottságot már nehezen leplezik a támadók. (...) Meg akartak szólaltatni az Európába való csatlakozásról. Kitértem, beteg vagyok. Ápr. 13. (vas.) Tegnap lezajlott a csatlakozási népszavazás. 45 százalékos részvétel, 83 százalék igen. A kormány szerint nagy siker. Én nem mentem el szavazni (...) Irakban az ellenállás megszűnt, helyette zűrzavar, fosztogatás. Bizonytalan, mi lesz. Egyben lehet-e tartani az országot (síiták, szunniták, kurdok) diktatúra nélkül? Ápr. 22. (kedd) (...) István Ruttkay meg Várkonyi Ágnes dedikált könyvét hozta, én az angol Bánk bánt meg a Kecskeméti irodalomtörténet egy példányát adtam neki. R. Várkonyi Ágnes Keresztút című rézkarcommal ajándékozta meg férjét. Képtelen voltam rábeszélni, fogadja el, megvásárolta, s ekkor nyomta kezembe a dedikált könyveket is. Júl. 7. (hétfő) Június 19-én itthon volt István, egy kiállítást nyitott meg. Katona Szabó Erzsi Fal című kiállítása nyílt a művelődési házban, s azért is emlékezetes, mert megnyitóbeszédem közben döntötték porba a szomszédban a régi malom épületét. Ide is másolok egy részletet: „A Fal, Katona Szabó Fala éppen itt és éppen most kiállítva legyen mementó, egy sóhajtásnyi rekviem a szomszéd telken álló nagy fal, a kecskeméti városkép őszinte, szépséges darabja, a monumentális malomház emlékére, melyet az aberrált »modernizálók« és a szervilis »városszépítők« buldózerei éppen ezekben a percekben döntenek a porba a plázák Európájához való csatlakozás jegyében.” Júl. 14. (hétfő) Annának tanácsot adtam a dolgozatához (Mikes – Márai), nem tudom, jót-e. Júl. 29. (kedd) Pénteken (25-én) Katona Piroska meghalt. (...) Rövid nekrológot írtam róla, elvittem a Kecskeméti Lapoknak. Tegnap este Szepesi Hajnal telefonált, kérte, hogy beszéljek a temetésen. Okt. 18. (szombat) Tegnap Csépán voltam. A délelőtti vonattal mentem. Temető után 1-re mentem az iskolába. Az igazgatónő és helyettese nagy szívességgel fogadott, ebéd után jöttek velem a faluba, kinyittatták a községházát meg a templomot, megmutatták egyebek mellett a szép Szent István-szobrot. Du. 4-kor előadás, ill.
