Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
113 „nagyobb szabású vendéglő és korcsolyaépület volna eredeti magyar stylben, az ottani környezetnek megfelelően.”65 Talán nem túlzás arra gyanakodni, hogy öccse, a kertész Morbitzer Dezső is tervezhetett magyaros szőnyegágyakat, amilyeneket ekkoriban például Debrecenben is létrehoztak (itt 1913-ban Demecs Elemér városi főkertész elgondolásai nyomán).66 A Morbitzer-kertterv nem maradt fenn, az iratokból ismert, hogy azt a földmívelésügyi minisztériumban is bemutatták, Molnár Béla polgármester államsegélyt is kért a megvalósítására. A Malom park létesítésének megkezdésére az utal, hogy a földmívelésügyi minisztérium rendeletére Kiskunfélegyházára 8700 csemetét, 13 705 kőrislevelű juharfát, félezernél több díszfát adtak az állami faiskolákból. Morbitzer Dezső azonban hivatalos megbízást sohasem kapott – ennek megfelelően 1914-ben megtagadták a tervezői tiszteletdíj kifizetését67 –, a tárgyalásokat végig Nándor folytatta. 68 A munkálatokat csak a világháború után, 1924-ben fejezték be. Ekkor fizették ki Morbitzer Dezsőt.69 Nehéz megmondani, hogy mi valósult meg ekkor, 1926-ban a Malom parknak szánt terület közepén felépült a fürdőszálló, később, 1941-ben nem messze tőle a városi kórház. A fürdőszálló előtti terület parkosításának igénye 1932-ben merült fel ismét,70 1933-tól pedig az itt elhelyezendő első világháborús emlékmű okán Hősök ligetének nevezték el. (Az emlékművet 1941-ben avatták fel.71 ) A kecskeméti közkertek következő periódusa Kada Elek polgármesterségével kezdődik. Kada első városrendezési akciója, megválasztásának évében, 1897-ben a Vasútkert (vasúti sétatér) rendezése volt. Bajnóczy Károly (1954–1928) kertész tervei szerint feltöltötték a terepet, platánfákat ültettek, parkosították a használaton kívüli temető területét.72 A kataszteri térkép szerint e munkálatok előtt a Vasútkert két jól elkülönülő részre oszlott, a Katona József sétatérre és a kaszinóépület körüli angolparkra. A Katona József sétatér átrendezéséhez 1898-ban ▼ 65 MNL BKML V. 175.b. I. 4327/1910 Morbitzer Nándor jelentése a tanácsnak, 1913. július 25. 66 Veress 2017, 61. 67 Megtagadott utalványozás, in: Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, 1914. november 29. 4. 68 MNL BKML V. 175.b. I. 4327/1910, Markgráf Vilmos jelentése, 1914. november 20. 69 MNL BKML V. 175.b. I. 4327/1910 70 Uj terv a hősök szobrának elhelyezésére, in: Félegyházi Hírlap, 1932. december 25. 4. 71 Fekete 1974, 72. 72 Sümegi 2013, 130–131. Sándor István visszaemlékezéseiben írja, hogy Katona József szobra körül volt egy sétatér, „a többi rész azonban elhagyott temető volt, melyet egy makadám út a vasútállomással s a mai múzeumépülettől délre egy másik ferde makadám út a teherpályudvarral kötött össze”. Székelyné Kőrösi 2008, 124. A temetőt Sándor István leírásának megfelelően a kataszteri térkép még ábrázolja. A Katona József szobra körüli geometrikus kertet ezért korábbi keletkezésűnek lehet tartani, s mivel ez az 1900-as képeslapon még látszik, a Kada-féle parkrendezés elsősorban a kaszinótól délre lévő térséget érintette. A parképítési munkákról beszámoló sajtó a Katona József sétatér bővítéseként értelmezte, csak később nevezték „vasút melletti sétatér”-nek. A Katona-sétatér, in: Kecskeméti Lapok, 32. évf. 8. sz. 1899. február 19. 6. A vasút melletti sétatér, in: Kecskeméti Lapok, 32. évf. 20. sz. 1899. május 14. 5. A Sétatéren ásott, in: Kecskeméti Lapok, 32. évf. 21. sz. 1899. május 21. 5.
