Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
108 így mértanilag a közel háromszög alakú sétakert súlypontjába került.35 A szobor körbejárható azon a sétányon, amelyik a háromszög belsejébe írható kört teszi ki. Ezzel a kerttel szemben, az indóház előtt, a Nagykőrösi utca torkolatát és az állomást összekötő útvonaltól délre, a kaszinó nyári épülete (ma Katona József Múzeum) körül teljesen szabálytalan alaprajzú angolkert terült el. 1873–1875-ben László Károly tervei szerint36 vendéglőt (később a kaszinó nyári helyisége, ma a Katona József Múzeum épületének egy része) építettek a szoborral szemközti területen, amely körül kanyargós útvonalakkal tagolt angolkertet hoztak létre.37 Ez a kert vélhetően az épületnél fiatalabb, de a terület későbbi, 1897-es rendezésénél minden bizonnyal korábban keletkezett, mivel a kataszteri térképeken már szerepel. Ezt alátámasztják a sajtóban olvasható információk. A város fásítását Horváth Döme országgyűlési képviselő már 1872-ben szorgalmazta,38 vezércikke nyomán a zöldfelületek létrehozása a sajtó felkapott témájává vált. A Kecskeméti Lapok egy 1875-ben megjelent vezércikke a Katona-szobor körüli sétakertet kicsinek és célszerűtlennek találva egy új népkert létrehozása mellett érvelt.39 S 1876-ban közgyűlési határozat született egy népkert létesítéséről, a hírt kommentálva az újságírók ismét az indóház környékét javasolták.40 A kecskeméti vasút vonalától keletre terült el az 1857-től a Bakule Márton (1812–1873) városi kertész által kialakított Műkert (Bakule-kert, a helyi nyelvben Bakula-kert, részben a mai vadaskert, részben a művésztelep területén). A nyomásföldből elkülönített területen a városi tanács 1856-ban hozott határozata folytán eredetileg a kertészeti oktatást elősegítendő telepet hoztak létre, gyümölcs- és dísznövénykertet oltványteleppel, a selyemhernyó-tenyésztést szolgáló eperfákkal, szőlészettel, tanulmányi jelleggel és a vidéken akkor szokatlannak számító fafajok (vadgesztenye, hárs, juhar, lepényfa) meghonosításának szándékával. (1861-ben ennek mintájára már Szentesen is hasonlót terveztek létesíteni.41 ) Mivel alap vetően gazdasági és oktatási funkciójának a kortársak ítélete szerint nem felelt meg, 1882-ben népkertté alakították,42 de véglegesen csak 1894-ben szüntették ▼ 35 Ez az állapot meg is valósult, amint azt egy 1902-ből származó képes levelezőlap mutatja a Zempléni Múzeum gyűjteményében. ZM, ltsz. 0125933 36 Novák 1989, 425. 37 Juhász 1998, 248–249. 38 Horváth Döme: Kecskemét befásításához, in: Kecskeméti Lapok, 5. évf. 31. sz. 1872. augusztus 4. 1–2. 39 Miben vagyunk még hátra?, in: Kecskeméti Lapok, 8. évf. 25. sz. 1875. június 20. 1. 40 Kecskemét, március 10. 1876, in: Kecskeméti Lapok, 9. évf. 11. sz. 1876. március 12. 1. 41 Labádi 1991, 6–8. 42 A Műkert népkertté alakításának tervezetét először Jóny Gusztáv városi erdész vetette fel, s ehhez tervet is készített. MNL BKML XV.15.a. 5. téka, 43. tétel. A Műkert és épületei 1882-es tervei: MNL BKML XV.15.a. 5. téka, 42. tétel. Juhász István Jóny tervét megvalósultként említi. Juhász 1998, 250.
