Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Bakos András: Két tó; Átnézni egymás testét (versek)
66 Bakos András Két tó A nagyobb tó a falu szélén enyém, ahogy másé a tenger. Pár éve elkezdett apadni. Így fogy le betegen az ember. Lapos meder. Ilyenre szállt le az űrrepülő Nevadában. Azóta tele lett megint, hideg vize süti a lábam. A kis tó is valakié, most épp alig van benne élet. Kénes szagú. Forrás lehet az alján, vagy valami méreg. Partján tüskés akácbozót, a felszín mindig mozdulatlan. Öreg borostyán paplanunk fénylett így a tükrös huzatban. Középen nem szokott befagyni, de a récék máshol telelnek. Csak hattyút láttam úszni benne, szép tiszta volt, sajnálni kellett. Fejét nagyon mélyen ledugta, hosszan keresgélt, elmerülten. Én meg emlékezhettem újra, milyen a pattogás a fülben. Láthatta, üres az a víz, de szűrte napokig, hiába. Mit lehet ennyire kívánni? Figyeltem, hogy ragyog a háta.
