Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Ferencz Mónika: Kávézás Nemes Nagy Ágnessel (Nemes Nagy Ágnes hagyományának újra- értelm ezése a nőirodalomról és a nőiségről való megszólalásai tükrében)
55 fejlődési szinten »a« nőről beszélünk, nem árt erre gondolni. Számolni kell vele, hogy nemünk a történelemtől nem független, sőt nagyon is függő, változó. És az igazság az, hogy a nő fejlődésének, embersége kibontakozásának nagyon az elején vagyunk...”5 Földes Anna viszont olyan idézetekkel próbálja alátámasztani NNÁ női íróságát, mint például „Egy ing rohan a réten. / Nap-éj-egyenlőségi viharban / a szárítókötélről elszökött” vagy „Nagy ollóval vágja a nap rövidre mind az árnyakat”. Elgondolkodtató ez a hárítás munkássága „női” perspektívájával kapcsolatban, ami NNÁ válaszából újra kimutatható, mintha annak a valódi felvetődése, hogy létezhet bármilyen értelemben vett nőirodalom, kirekesztőnek hatna számára, és még ennél is tovább menve, mintha a kijelentés maga, hogy lehet úgy írni, mint egy nő, hasonlóan hangzana, mint amikor azt mondjuk, valaki úgy fut vagy úgy vezet, mint egy lány vagy egy nő. Abban teljes mértékben egyetértek Nemes Naggyal, hogy ezek a tulajdonságok, amiket nőinek tekintünk, tulajdonképpen társadalmi elvárások, és nem velünk született attribútumok. Senki sem születik ugyanis vasalásra, főzésre, mosásra, krumplipucolásra, sőt mára már ezek a nemekhez társított szerepek teljesen átjárhatóvá váltak. Azt, hogy társadalmi értelemben véve mitől nő a nő, nagyon sokáig a feminizimus próbálta meghatározni, egy jó ideje pedig a genderelmélet tesz kísérletet ugyanerre. Ez utóbbinak pedig fontos lenne az irodalomkritikai diskurzusban is előkerülnie, mert bár látok értelmezési lehetőségeket azokban az elméletekben, amelyek a női irodalmat női szerzőkre jellemzőnek vélt alakzatokkal, műfajokkal azonosítják, mint például a túlírás, többszólamúság vagy az elbeszélői hang elbizonytalanodása,6 hasonló benyomásom támad az irodalom ilyesfajta felosztása esetén, mint a társadalmon belüli feminin-maszkulin tulajdonságok kapcsán előkerülő sztereotípiáknál. A XXI. században már egyre kevesebben kérdőjelezik meg, hogy egy ember lehet egyszerre maszkulin és feminin, még akkor is, ha sztereotipikusan elvárjuk egy nőtől, hogy több feminin tulajdonsága legyen, mint maszkulin, és ugyanezt egy férfinél fordítva. A maszkulin tulajdonságokhoz általában azokat soroljuk, amelyek a karrierbeli előrejutás szempontjából elengedhetetlenek mindkét nem számára, mint például a határozottság, önérvényesítés, az érzelmek szabályozásának a képessége, míg a feminin tulajdonságok inkább párkapcsolati aspektusból fontosak, mint az érzékenység, figyelmesség, gondoskodás. Ez utóbbiak azok, amelyeket inkább gátló tulajdonságokként tartunk számon, mivel a modern társadalmi berendezkedésben kevésbé látszanak az erényei, pedig egyáltalán nem ▼ 5 Földes Anna: i. m. 6 Kérchy Anna: i. m.
