Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
110 Félnyilvános kertek A kertek egy sajátos, korlátozott nyilvánosságú, mert speciális funkciót ellátó fajtája az tanulmányi, másként botanikus vagy füvészkert, amelyre Kiskunfélegyházán volt példa. A város iskola- és kerttörténetének egyaránt fontos emléke volt a tanítóképző intézet tanulmányi kertje, amelyet 1903-tól kezdve alakítottak ki tervszerű gyűjtéssel, vételekkel és ajándékozással. Az 1904-ben felavatott kétemeletes épület előkertjét pázsittal és bokrokkal díszítve alakították ki, míg udvarát fásították.56 A tanulmányi kert az intézet udvarának nyugati részét foglalta el, és kettős célt szolgált. Egyfelől az oktatás szolgálatában állt, benne különböző társításokban szemléltették a Kárpát-medence flóráját és faunáját. Másfelől melegágyak, vetemények voltak benne, egyszerre állt tehát esztétikai élvezet és gyakorlati haszon szolgálatában. A kert, amely az épület nyugati oldalánál terült el, a Kossuth utca és a Dankó Pista utcákra eső kerítésen belül, 972 négyzetméteren. Külön rendezték el benne az alföldi Homokhátság, az alföldi mocsár élővilágát, a Tisza menti vizenyős rétek, a szikesek, a Kárpátok mészkőszikláinak növényzetét, a Kárpátok havasi növényeit, a bükk- és fenyőerdőt, de volt itt gombatelep, tőzeges láp rovarevő növényekkel, és szemléltették a tengerpart, Dalmácia növényeit is. Mókusház, gőték, teknősök, siklók, méhkaptár nemkülönben voltak lakói a kis híddal díszített kertnek. A tanítóképzőben oktató Pinkert Zsigmond 1913-ban megjelent könyvében alapos leírását adta az ide telepített növényfajoknak, és közölte az arborétum alaprajzát is, amely geometrikusan, célszerűen tervezett ágyásokat és utakat mutat. A Kossuth utcai kerítésről három kapu nyílt az intézmény területére, a főkapu és oldalt két kisebb kapu. Az arborétum északi határát a nyugati kiskapuból ferdén az épület felé vezető út jelölte ki, az ágyások dél felé hosszan nyúltak el.57 Pinkert közölte egy 110 négyzetméteres népiskolai arborétum tervezetét is, amelyet ismeretlen helyen terveztek létrehozni, ez azonban a kitörő világháború miatt nem valósult meg. A botanikus kertekhez (és a középületek, például az 1896-ban épült kiskunfélegyházi gimnázium, az 1902-ben épült ceglédi gimnázium, az 1914-ben elkészült csongrádi polgári fiúiskola, az 1914-ben épült ceglédi internátus), utcavonalon kerítéssel körülvett előkertjeihez hasonlóan, félnyilvános státusúként írható le a kiskunfélegyházi Tomasovkszy-magánkórház (1927) kertje is.58 A fenyő fákkal beültetett, szabályos alaprajzú sétaútvonalakkal megépített, alacsony, ▼ 56 A Kiskunfélegyházi Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet értesítője az 1903–1904. iskolai évről, összeáll. Csepreghy Endre, Vesszősi József könyvnyomdája, Kiskunfélegyháza 1904, 20. 57 Pinkert 1913. 58 A hozzá tartozó épület 2011-es rekonstrukciójakor súlyosan deformálták, 2019-ben pedig teljesen felszámolták, helyén parkoló létesült.
