Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
106 Elsősorban a kiskunfélegyházi Lövölde-kertet tervező Hein János munkássága kapcsán adódik a feltételezés, hogy a városi közmegrendelések a főúri kertek példáit követték, ez azonban további kutatásokat igényel.36 Amikor Hein ajánlkozott 1911-ben is a második kiskunfélegyházi park létesítésére, mellékelte a referenciamunkáit (például Szatmárnémeti, Szombathely, Nyíregyháza, Marosvásárhely, Óbecse) feltüntető, ajánlóként szolgáló prospektusát. Ebben összesen 132 megbízóját sorolta fel, amelyek közül 16 valamely közület megrendelése volt, a többi magánszemélyé.37 Hein következetesen tervezett tájképi kerteket, kerülte az utak menti fasorokat, az utakat pedig mind kastélyparkjai, mind városi közkertjei esetében törekedett szabálytalanul vezetni, hogy a sétáló előtt a kert minden egyes pontban a lehető legváltozatosabb képet mutassa.38 Igaz, másik stílust képviselt, de mind főúri, mind közületi műveinél egységes kompozíciós elveket követett Räde Károly is, aki eklektikus, tájkerti és geometrikus elemeket ötvözött. Heinnel ellentétben kimondottan gyakran alkalmazta az utak menti fasorokat. Az ő munkái azonos kompozíciós módszereket mutatnak a nagykőrösi, ceglédi, kecskeméti közkertekéivel, s ez a már köznyelvivé váló stílus mutatható ki B. Kiss Lajosnál, aki Hein elől szerezte meg a megbízást Kiskunfélegyháza második közparkjához készült, megvalósulatlan tervének elkészítésére, amely megbízás végül a Räde kompozíciós elveit követő Morbitzer Dezsőnél landolt. Mindez arra mutat, hogy a Duna–Tisza köze városainak megrendelői a rendszerezettebb, áttekinthető szerkezetű parkokat igényelték jobban. Erre a jelen dolgozatban vizsgált térséghez közel eső Szentes esete is példa: a kanyargós sétautakkal 1869-ben létesített Széchenyi-ligetet 1896-ban teljesen újrarendezték, ekkor sugarasan vezető főutat, hierarchikusan tagolt mellékutakat és köröndöt kapott.39 Ezekben a parkokban köröndöket, virágos gruppokat és színes virágszőnyegeket létesítettek, alkalmanként a sétaútvonalak szökőkutakhoz, pavilonokhoz vezettek. A korszerű kerttervező gyakorlatok és elvek a századfordulón az országszerte alkotó Hein és a fővárosi kertészeti intézmények (a királyi kertészeti tanintézet és a székesfőváros saját kertészete) parktervező munkatársai (Fuchs, Räde, Morbitzer) által jelentek meg az alföldi városokban is. Magyarország vezető parktervezői azonban ekkoriban többen külföldről érkeztek (Hein és Räde ▼ 36 Erre utalt az első, 18. század végén, 19. század elején létrehozott magyarországi városi közparkok kapcsán Sisa József is. Sisa 2014, 27. 37 Hein 1891-ben érkezett Magyarországra, ezt követően csaknem háromszáz kertet tervezett. Munkáiban keverednek az angolkert és a geometrikus elemek, olykor a szecessziósak is. Alföldy 2000. 38 Tervezői elveit már magyarországi munkássága kezdetén magyarul is megírta. Hein 1891, 63–64. Köszönöm Havas Gyöngyvérnek, hogy a cikkre felhívta a figyelmem. 39 A szentesi Széchenyi-liget két állapotát mutató képi forrásokat közli Labádi 1991, 39., 49.
