Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
99 inkább a szórakozási igényeket szolgálták ki,10 bár a közhigiénia és közüdülés szempontjainak összefonódása Kecskeméten például már az 1870-es években kimutatható.11 E két funkció a nagyvárosi térben ma már magától értetődően, szétválaszthatatlanul függ össze, a polgárosodás korában azonban a szórakozás volt a legfőbb szempont. Míg a reprezentatív, polgári építkezések egyfajta közéleti szerepet is betöltöttek, addig kertjük, ha volt, az egyéni visszavonulás szimbólumává vált a 20. század elejére. Ezzel ellentétben a közkert nagyon is társas tér maradt. Városi rendezvények helyszíne lehet (szobor koszorúzása, majális), mint azt az elszórtan elhelyezett, kiszolgáló létesítmények pavilonjai jelzik. A közkert használata idényekhez kötődik, kialakítása szakértő tervezőt, karbantartása külön városi alkalmazottat igényel. A közkert a demokratizálódás szó szerinti színtere is, létesítőik szándéka szerint mindenki használhatja, mint arra Christian Cay Lorenz Hirschfeld 18. század végén megjelent ideája, a magyar nyelvben népkertként (Volksgarten) elterjedt megnevezés utal.12 A nagykőrösi Cifrakertről 1896-ban írták: „Általában ezen Széchenyi fürdőkert városunknak nagy kincséül szolgál; ez a közönség egészségének egyik előmozdítója, lelkének felüdítője, társadalmi iskolája, amennyiben minden rendű és rangú látogatónak közös találkozási helye, ahol a kevésbé művelt is tanulhat tisztességes társalgást és szórakozást, s így a műveltségnek is előmozdító intézménye.”13 A kiskunfélegyháziak szerint „a népkert tulajdonképp a népé kell legyen, hogy társadalmi osztályunk minden rétege ott jól érezze magát, ha valaki nem érzi ott jól magát, az nem fog többé oda kimenni”.14 Ugyanakkor van arra adat, például Szatmárnémetiből 1898-ból, hogy eltérő időszakokban használta a parkot a köznép és máskor az „úri nép”, s a kertlátogatás célja is eltért az egyes társadalmi csoportokban (az alacsonyabb presztízsű társadalmi rétegek szórakozásra, az „úri”-nak bélyegzett rétegek sétálásra, eszmecserére használták),15 azaz lassú folyamatról van szó. ▼ 10 A közparktervezés és a tájképi kert ellen forduló modernista irányzat (Willy Lange, Rerrich Béla) ezt a funkciót általában nem említette, csupán az egészséges emberi környezet fontosságát hangsúlyozta. Ahogyan Rerrich Béla megfogalmazta a tájképi kertek tervezési elveit és gyakorlatát elvető írásában: „A nagy városok poros, ködös levegője visszaűzte a városi lakosság tehetősebb elemeit a szabadba, vissza a természetben és ezzel együtt járt a kert és a kert szépségei iránt való érdeklődés fokozódása. A modern kertművészet tehát bizonyos fokig szociális indító oknak köszönheti fejlődését és ezzel együtt jár az, hogy most már általános, demokratikusabb irányban is fejlődött.” Rerrich 1910, 382. A közkertek reprezentációs, illetve szórakozási funkciójának dominanciája a higiéniai funkcióval szemben közép-európai jellegzetességként fogalmazható meg. Magyar 2019, 82. 11 Például egy újságcikk érvelésének is szempontja volt. Kecskemét, 1881. szeptember 17. in: Kecskemét, 9. évf. 38. sz. 1881. szeptember 18. 1. 12 Hirschfeld a Theorie der Gartenkunst (1779–1785) című munkájában fejtette ki a népkert ötletét. 13 Galgóczy 1896, 489. 14 Népkerti állapotok, in: Félegyházi Hírlap, 19. évf. 68. sz. 1901. augusztus 25. 1. 15 Szilágyi 2008, 12.
