Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Büky László: „És bizonyos tekintetben mindig rúgnak hátulról” – Füst, Karinthy és Weöres vulgáris apróságaiból
73 úgy, mint Cambronne tábornok nevének használata a merde helyett, ugyanakkor a Füst Milán-i versek emelkedettségének finom lefokozása köznapi(bb) stílusszintre. Ugyanezt teszi Karinthy a Jaj, istenem, szerkesztő úr, mit tetszik szólni hozzá kezdetű szövegrésszel és a Jaj keserű így az élet azér’ mondom szerkesztő úr kérem indításúval is. Az alább olvasható Szépen megyek én haza, szerkesztő úr! élclapbeli kitétel mutatja, hogy Füst Milánnak Osváttal, a Nyugat (sokáig meghatározó) szerkesztőjével, „halálos barátjával” való kapcsolata14 – a legendák szerint Osvát Ernő tanácsolta Füstnek, hogy verseket írjon – többek előtt ismeretes lehetett. Nyilván innen az élclap szösszenete: „Füst. – Szépen megyek én haza, szerkesztő úr ! Most fogok itt verset írni, szép hosszú sorokban. A közönség azonban hazamehet.”15 Füst kapcsolata Osváttal egyébként ellentmondásos, naplójába már 1920-ban bejegyezte: „Osváttól el kell szakadnom! Furcsa: a legkitűnőbb hozzáértő s ítéletei igen sokszor rosszak!”16 Karinthy irodalmi paródiáját egészen köznapi, pongyola beszéd módba fordítja a szerkesztő meg-megszólításával és a töltelékes, magyarázó stílussal (azér’ mondom szerkesztő úr kérem, borzasztó nehéz az ember élete ). A lezárást viszont akár Füst Milán is írhatta volna – a súlyos angyal letorpad . | S fáklyáját lefelé fordítja –, a súlyosnak mondott angyal a költőre sokszor jellemző vaskos, középkori alakokhoz méltán illő szellemlény. Az egyik Füst-költeményben hasonló a helyzet, vaskos legény mellett a „nyájas holdvilága” ül szellemlény gyanánt:17 A ködben két banya szidott egy részegest. S a köd fölött lassan haladt egy szép szekér. S vitt két bohó parasztot: egy vaskos legényt, S mellette űlt a nyájas holdvilága... A váratlan és bizonyára sokak által nehezen értelmezhető letorpad – jelentése a szótárak szerint: ’valahol megragad’, ’(be)horpad’, ’(ott)marad’; néhány adat van róla prózaíróktól (Déry Tibor, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond, Németh Andor) – baljós előjel, és valóban, hiszen nyilvánvaló, hogy valaki elhunyt, mivel „az angyal ▼ 14 Füst Milán 1967. A Nyugat születése. In: Emlékezések és tanulmányok. Magvető Könyvkiadó, Budapest. 17–46. 32. 15 A Nyugat kabátja. Borsszem Jankó XLV. 11 (= 2310): 6. 1912. III. 17. 16 Füst Milán 1999. Teljes napló I–II. Fekete Sas Kiadó, Budapest. I: 595. 17 Füst Milán [1913] A részeg kalmár. Változtatnod nem lehet. Versek. Az Athenaeum R.-T. kiadása, h. n. [Budapest], é. n. 25–26.
